20 év múlva "szabadulnak"?

Oktatás: az Orbán-diktatúra berlini falat épít

Szerződést köt az állam a támogatott diákokkal. Ha nem is téglával és betonnal, de törvényekkel ide köti az embereket a kormány. Innen már csak egy lépcső a határőrizet, és a falak felhúzása.

_{2012.01.20 13:14}_{MTI, ma.hu}

Kinyomtatom

Fórumozok róla

+Nagyobb betűméret -Kisebb betűméret

_hirdetés

Szerződést köt az állam a felsőoktatásban állami támogatással tanuló diákokkal; a képzési idő kétszeresét kell Magyarországon dolgozniuk - mondta Hoffmann Rózsa oktatásért felelős államtitkár pénteken a fővárosban tartott sajtótájékoztatóján.

Ha nem is téglával és betonnal, de törvényekkel ide köti az embereket a kormány, a bejelentés értelmében. Ez pedig a diktatúrákra jellemző. Persze lehetne fizetős az oktatás, akkor meg lehetne követelni, hogy színvonalas felsőoktatás legyen. Így viszont mehet tovább a színvonaltalan oktatás és még az embereket is röghöz kötik. De ilyen módon ideláncolni a diákokat, felettébb gusztustalan. Vannak olyan országok, ahol megbecsülik a dolgozókat, például azzal, hogy olyan gazdasági környezetet teremtenek, ahol szívesen dolgoznak és élnek az emberek. Na, ha erre a gazdasági analfabétizmusa miatt egy kormány nem képes, jön a törvényi szabályozás. Innen már csak egy lépcső a határőrizet és a falak felhúzása.

Az eseményen egyébként Hoffmann Rózsa oktatásért felelős államtitkár elmondta: a felsőoktatásról szóló törvény, amelyet tavaly decemberben fogadtak el, sok olyan újdonságot tartalmazott, amelyet most konkretizálnak. Az egyik ilyen a hallgatói szerződések ügye; a rendeletet a kormány csütörtökön fogadta el.

A rendelet három alapvető támogatási, illetve képzési formát vezet be. A képzések zöme állami támogatással folyik, de vannak olyanok is, amelyeket az állam ötven százalékban támogat, mások önköltségesek - tette hozzá.

Összesen ötvenezer olyan hely van, amelyet az állam teljesen vagy felében támogat, ezekre vonatkoznak a hallgatói szerződések.

A szerződésben a diákok vállalják, hogy a képzési idő kétszereséig, a végzés utáni 20 évben bármikor, Magyarországon dolgoznak; ez hat, tíz vagy tizenkét évet jelenthet - fűzte hozzá.

Aki aláírta a szerződést, de nem teljesíti a feltételeket, annak vissza kell fizetnie az évente több százezer forintnyi támogatást - mondta az államtitkár.

A cél, hogy minél több képzett értelmiségi maradjon Magyarországon - mondta Hoffmann Rózsa.

Ha a diák nem tud maradni, vagy nem tud végezni időben - ez az alapidő másfélszerese lehet -, akkor elkezdődik a visszafizetési procedúra. Akik nem tudnak diplomát szerezni, azoknak csak a támogatás felét kell visszafizetniük; a nőknek, ha három gyermeket szülnek, elengedik a visszafizetést.

Azokon a helyeken - jogi vagy a gazdasági területen -, ahol csökkent az államilag finanszírozott helyek száma, az állam visszatérítheti a diákhiteleket, ha az állami szférában helyezkedik el később a tanuló.

A továbbtanuláshoz minimálisan 240 pont kell; a szerződéseket az Oktatási Hivatal köti meg - mondta az államtitkár.

A kormány egy versenyképesebb felsőoktatási rendszer alapjait rakta le?

Az új felsőoktatási törvény megalkotásával a kormány egy versenyképesebb felsőoktatási rendszer alapjait rakta le, egyben a felsőoktatás finanszírozásának teljes átszervezését, megújítását tűzte ki célul - közölte szombaton a Kormányszóvivői Iroda az MTI-vel.

Mint közleményükben írták: a kormány elkötelezett abban, hogy minden tehetséges és tanulni vágyó fiatal számára általánosan hozzáférhető, minőségi és fenntartható felsőoktatási rendszer alapjait teremtse meg.

A Kormányszóvivői Iroda közlése szerint a felsőoktatáshoz való hozzáférés kiszélesítése érdekében a kabinet létrehozta a meglévő diákhitel-rendszer mellett a Diákhitel II. programot. Hozzátették: a döntés értelmében az állami részösztöndíjas és az önköltséges hallgatók a Diákhitel II. rendszeren keresztül teljes anyagi támogatást kapnak a tanulmányaik zavartalan elvégzéséhez. Az új hitelkonstrukció a diákok képzésének teljes önköltségét biztosítja - tartalmazza a közlemény.

"A kedvezményes kamattámogatású hitel révén mindenki számára lehetővé válik a jövőben a felsőoktatásban való részvétel, így azok számára is, akik korábban saját forrás híján nem tudtak felsőfokú tanulmányokat folytatni" - fogalmaztak.

A Kormányszóvivői Iroda szerint a kormány tehát a Diákhitel I és a Diákhitel II. programok fenntartásával, illetve beindításával megteremti annak lehetőségét, hogy minden magyar fiatal a jövőben felsőoktatási képzésben részesülhessen, gyarapítva ezáltal is a magyar nemzet kulturális tőkéjét.

A HÖOK alapjaiban nem ért egyet a hallgatói szerződés intézményével

A Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) alapjaiban nem ért egyet a hallgatói szerződés intézményével - mondta Nagy Dávid, a szervezet elnöke pénteken az MTI-nek.

A hallgatói szervezet vezetője azt mondta, hogy a hallgatói szerződések nem jelentenek megoldást, és nem látják, hogyan lehet majd azokat nyomon követni, számon tartani.

"Nem a külföldre távozók büntetését, hanem az itthon maradók elhelyezkedésének kiemelt javadalmazását tartanák célravezetőnek" - jelentette ki Nagy Dávid.

Hozzátette: azt a társadalmi igényt megértik, hogy a tandíjmentesen szerzett diploma itthon is kamatozzon. A mostani megközelítést pedig, hogy húsz éven belül a képzési idő kétszeresét kell itthon tölteni, ugyan jobbnak tartják, mint az eredetit, de mégis igazságtalan véleményük szerint, mert azonos képzési időhöz nem feltétlenül társulnak azonos költségek.

Kapcsolódó írások:

Női téma

Képek - Feltámaszthatják Tamás atyát?

Nézői levelek százai, kétségbeesett üzenetek, aláírásgyűjtés követte a hírt, hogy Tamás atya karaktere tragikusan távozott a Jóban Rosszban-ból. A közönség heves reakciója alapján az a döntés született, hogy május 22-én különleges búcsúepizóddal köszönnek el Száraz Dénes karakterétől.

Bővebben…