Példátlan méretű hajtóvadászat indult

Tíz éve két fegyveres nyolc embert gyilkolt meg Móron

Tíz éve, 2002. május 9-én a legtöbb áldozatát követelő magyarországi bankrablást követték el Móron, az Erste Bank fiókjában. A két fegyveres nyolc embert gyilkolt meg, közülük hatan a helyszínen, ketten később a kórházban haltak meg.

_{2012.05.09 15:36}_MTI

Kinyomtatom

Fórumozok róla

+Nagyobb betűméret -Kisebb betűméret

_hirdetés

A bűnügyben a rendőrség hatalmas erőkkel kezdte meg a nyomozást, több ezer rendőr vett részt a példátlan méretű, fél országra kiterjedő hajtóvadászatban. 2002. május 13-án feladta magát Horváth Szilárd, akit a rendőrség összefüggésbe hozott a rablógyilkossággal. Május 21-én a rendőrség azonban bejelentette, hogy a bankban rögzített DNS-nyomok nem egyeznek a Horváth Szilárdtól vett mintával.

2002. július 22-én a rendőrség speciális szolgálata elfogta Kaiser Edét és Hajdú Lászlót, akiket a móri rablás elkövetésével gyanúsítottak meg. 26-án kiderült, hogy a rögzített DNS-minta nem azonos az előzetes letartóztatásba helyezett gyanúsítottakéval. A Fővárosi Főügyészség 2004. május 20-án benyújtotta a vádiratot Kaiser Ede és Hajdú László ellen.

2004. december 23-án a Fővárosi Bíróság elsőfokú, nem jogerős ítéletében Kaiser Edét tényleges életfogytiglanra ítélte a móri gyilkosság és más bűncselekmények miatt. A másodrendű vádlott, Hajdú László a Kaiserrel közösen elkövetett fegyveres rablások miatt tizenöt év fegyházat kapott. A harmadrendű vádlottat, a büntetett előéletű Kiglics Attilát két fegyveres rablás miatt három évre ítélték. Ő kapta meg a rekordösszegű, 25 millió forintos nyomravezetői díjat, amiért Kaiser ellen vallott a móri ügyben.

A Fővárosi Ítélőtábla 2005. október 25-én a másodfokú tárgyaláson jogerőre emelte Kaiser Ede első fokon kiszabott tényleges életfogytiglani szabadságvesztését, ugyanakkor hatályon kívül helyezte Hajdú László első fokú ítéletét, és új eljárásra utasította a Fővárosi Bíróságot.

A nyomozás során a rendőrség bizonyítékok alapján a móri vérengzéssel összefüggésbe hozott két férfit, akiket Tatabányán 2007. február 19-én vettek őrizetbe a 2003. évi veszprémi postásgyilkossággal kapcsolatban. Egyiküknek, az előzetes letartóztatásba helyezett Nagy Lászlónak a lakásán talált Scorpio típusú géppisztoly megegyezett azzal, amellyel Móron megölték a bank alkalmazottait és ügyfeleit. A postásgyilkosságnál használt fegyvereket 2006 őszén a Tatabánya és Tarján közti, út melletti erdőben egy rejtekhelyen találta meg Szebenyi István hobbifémkereső, és beszolgáltatta a rendőrségnek, amely - egy későbbi védett tanú közreműködésével - jutott el a két móri elkövetőhöz. (Szebenyi később a nyomravezetői díjért pert indított.)

2007. július 13-án Budapesten, a cellájában felakasztotta magát Nagy László, a móri ügy egyik gyanúsítottja, akit több, postások elleni rablótámadással és egy gyilkossággal is gyanúsítottak.

Miután a rendőrség vádemelési javaslattal lezárta a nyomozást, a Nemzeti Nyomozó Iroda 2007. december 20-án ismertette a bankrablás miatt indult eljárások eredményét. Eszerint a móri bankfiók kirablása az azóta öngyilkosságot elkövető Nagy László ötlete volt, és a bizonyítékok alapján egyértelmű, hogy ő gyilkolta meg a bankfiókban a nyolc embert. A bűncselekményben társa volt Weiszdorn Róbert, aki ellen 2008 áprilisában vádiratot nyújtott be a Fővárosi Főügyészség a Fejér Megyei Bíróságra.

Még abban a hónapban a Fővárosi Ítélőtábla perújítást rendelt el a jogerősen életfogytiglani büntetését töltő Kaiser Ede ügyében, hiszen az újabb bizonyítékok szerint feltehetően mégsem Kaiser követte el a bűncselekményt. Weiszdorn Róbert is kijelentette: Hajdúnak és Kaisernek semmi köze a móri ügyhöz.

A Fővárosi Bíróság 2008 októberében felmentette Hajdú Lászlót a móri bankrablás vádja alól. Kaiser Edét a Fővárosi Ítélőtábla 2011. január 18-án 16 év szabadságvesztésre ítélte rablások és más bűncselekmények miatt, a perújítási eljárás lezárásával az is jogerőssé vált, hogy nem róható Kaiser terhére a bankrablás.

A Fejér Megyei Bíróság 2008. december 18-án első fokon életfogytig tartó fegyházbüntetésre ítélte az immár egyetlen vádlottat, Weiszdorn Róbertet, aki csak részben ismerte el a bűnösségét, mert - mint mondta - ott volt ugyan a helyszínen, részt vett a rablásban, de emberélet kioltásához nincs köze.

A Fővárosi Ítélőtábla 2010. december 9-én Weiszdornt jogerősen életfogytiglani fegyházbüntetésre ítélte előre kitervelten, nyereségvágyból, több emberen elkövetett emberölés miatt. Feltételes szabadlábra 40 év múlva helyezhető. A bíróság bizonyítottnak találta, hogy segített bűntársának, Nagy Lászlónak a móri bankfiók feltérképezésében, a 2002. május 9-én elkövetett rabláskor pedig rálőtt a biztonsági őrre, majd - magát biztonsági őrnek kiadva - a pénzintézet ajtajához állva elküldte az érkező ügyfeleket.

2011. november 10-én a Legfelsőbb Bíróság elutasította Weiszdorn Róbert felülvizsgálati kérelmét, és hatályában fenntartotta a korábban jogerősen kiszabott életfogytiglani szabadságvesztést. Az elítélt ügyvédje idén februárban jelezte: a bűnügyi eljárás során "két súlyos eljárási probléma is történt", ezért a strasbourgi nemzetközi bírósághoz fordul.