EB-követelések

Racionálisak-e Brüsszel kérései a magyar kormány felé?

Várhatóan jóvá kell hagyatnia a magyar költségvetést az Európai Unió megfelelő szerveivel a kormánynak az IMF-hitelmegállapodásért cserébe. Tekintettel arra, hogy 10-15 milliárd euróról van szó, ez a feltétel gyengének tűnik - egy kormánynak tudnia kell konzervatív költségvetést csinálni -, az országspecifikus javaslatok végrehajtásával azonban komoly gondba kerülhet a Fidesz. Csak egy szót említenénk: ingatlanadó.

_{2012.07.10 13:30}_{sabater - ma.hu}

Kinyomtatom

Fórumozok róla

+Nagyobb betűméret -Kisebb betűméret

_hirdetés

Ingatlanadó, a válságadók kivezetése, az alacsonyabb bérűek adóterheinek csökkentése, a bankadó csökkentése, a közmunkaprogramnál erősebb munkahely-teremtési program, a hátrányos helyzetűek erősebb támogatása az oktatási rendszerben, közlekedési reform, valódi forrás a legújabb Matolcsy-akcióterv végrehajtására. Röviden és tömören nem kevesebbet kérhet az Európai Unió az IMF-hitelfelvételek támogatásáért cserébe. Ha a kormány valóban akar egy lehívható, 10-15 milliárd eurós hitelkeretet, és nem csak a piacok nyugodtan tartása végett beszél IMF-hitelről, érdemes lehet végiggondolni, miket lehetséges ebből megvalósítani. És azt is, hogyan hathat ez ránk, magyar állampolgárokra.

Adók

A csomag legkényesebb eleme az adórendszer. A válságadók, így a telekommunikációs cégekre, kereskedelmi láncokra és energiacégekre kivetett különadók szükségesek a magyar költségvetés stabilitása szempontjából, ugyanakkor visszafogják a növekedést és a foglalkoztatást is. Azonban népszerűbbek, mintha közvetlenül az állampolgárokra vetnének ki újabb és újabb közterheket. Ezek megszüntetése nyilván komoly problémát okoz a Fidesznek - igaz, talán bevezetni sem kellett volna őket, ha mondjuk nincs egykulcsos adó, ami viszont a párt gazdaságpolitikájának alapja. Az ingatlanadó bevezetése régóta indokolt - illetve régóta indokolt csökkenteni a munkát terhelő és növelni a vagyoni típusú adók mértékét -, ugyanakkor a devizahitelesekre kivetett sarc családok százezreinek életét teheti tönkre, így az Európai Bizottság részéről visszafogott megoldás támogatása lenne célszerű. Abból viszont nem biztos, hogy bejön elég pénz.

Munkahely-teremtési programok

Ezzel Magyarországgal kapcsolatban két kifogása van a Bizottságnak, mindkettő jogos. Az első arról szól, hogy a rosszul fizetett közmunka nem valódi megoldás, inkább statisztikai arányjavításra jó, mintsem életszínvonal-emelésre. A második pedig az, hogy a június végén bejelentett Matolcsy-akcióterv (amely csökkentené a legfiatalabb és legidősebb munkavállalói korosztály terheit) mögött nincsen valódi fedezet, hiszen az ehhez szükséges pénzt az állam önmaga megadóztatásával teremtené élő, ami enyhén szólva is necces, legutóbb Gyurcsány Ferenc ("trükkök százai") idején láttunk hasonlót. Ha tehát a Bizottság azt akarja, hogy a kormány legyen produktívabb munkahelyteremtés-ügyben, azt jól teszi. Ennek racionális forrása megint csak az egykulcsos adó eltörlése lenne, azonban a kormány ebből aligha enged majd.

Oktatás és alacsonyabb jövedelműek helyzete

Háromból két területen maximálisan fején találta a szöget az Unió a Fidesz kormányzásával kapcsolatban. Ha van probléma azzal, amit két éve a Fidesz szakpolitikában művel, az elsősorban pontosan arra irányul, hogy a leszakadó társadalmi rétegeknek egyre kevesebb esélyük legyen a felemelkedésre. Erről szól az adórendszer, erről a tankötelezettség leszállítása és az új munka törvénykönyve sem kedvez a kiszolgáltatottabbnak. A Bizottság és a kormány csatájában itt egyértelműen az előbbinél van az igazság, és nem lenne hátrány, ha rászorítanák a Fideszt egy szociálisan érzékenyebb és hatékonyabb oktatási rendszer kiépítésére, máskülönben egész régiókról mondhatunk le évtizedekre.