Diszkriminál a közmunka?

Alkotmányellenes segélyért dolgozni!

A kisebbségi ombudsman szerint törvény- és alkotmányellenes, továbbá diszkriminatív azoknak az önkormányzatoknak a döntése, amelyek a segélyek kifizetését munkához kötik.

_{2008.06.17 19:10MTI}

Kinyomtatom

Fórumozok róla

+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméret

Kállai Ernő megállapításait az érintett települések vezetői eltérően fogadták, közülük többen vitatták. Ha a testületek nem vonják vissza a rendeleteket, akkor azokat csak az Alkotmánybíróság semmisítheti meg. A nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosa vizsgálati jelentésében azt állapította meg, hogy a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei település, Monok példáját követve Ivád, Sárospatak és Kerepes önkormányzata is tudatosan törvényt sértett, amikor munkavégzéshez kötötte a segélyek kifizetését. 

Kállai Ernő úgy látja, a problémák a mélyszegénységet érintik, viszont kisebbségi, így romaügy lett belőle, ami végiggyűrűzik az egész országon, ezért vált szükségessé a hivatali vizsgálat. A kisebbségi ombudsman veszélyesnek tartja a sorok között megbúvó kirekesztő gondolkodásmódot, a "szalonrasszizmust". 

Az érintett önkormányzatoknál vegyes fogadtatásra találtak Kállai Ernő szavai: Sárospatak alpolgármestere megdöbbenve fogadta a kisebbségi ombudsman jelentését, a kerepesi önkormányzat a kérdésben az Alkotmánybírósághoz fordul, Ivád jegyzője azonban egyetért az országgyűlési biztos megállapításaival. Aros János, Sárospatak fideszes alpolgármestere megdöbbent az ombudsman véleményén, és úgy vélte: a jelentés ellentétet szít romák és nem romák között. 

Az érintett Észak-magyarországi Regionális Közigazgatási Hivatal borsodi kirendeltségének vezetője azt közölte, már vizsgálják a monoki képviselő-testület döntésének jegyzőkönyvét, és ennek eredményétől függően tesznek majd észrevételt. Az önkormányzati tárca ezzel összefüggésben azt közölte, hogy a hivatal "munkáját a hatályos jogszabályoknak megfelelően, tekintettel az ügy társadalmi jelentőségére is, fokozott körültekintéssel végzi". 

Franka Tibor, Kerepes polgármestere szerint a kisebbségi ombudsman nem autentikus személy a segélyek kifizetése ügyében, álláspontja szerint ugyanis nem kisebbségi kérdésről van szó. Közölte, az önkormányzat az Alkotmánybírósághoz fordul és a helyi testület döntése értelmében július 1-jétől alkalmazni kívánja a segélyek kifizetése feltételeként a munkavégzést. Kadlott Csaba, Ivád jegyzője azt mondta: egyetért a kisebbségi ombudsmannal és a törvényeknek megfelelően fog eljárni. Hangsúlyozta: nem ért egyet a rendelettel, jogköre azonban csak arra terjed ki, hogy jelzi a törvénysértést. Kállai Ernő az érintett önkormányzatoktól azt kérte, vonják vissza rendeleteiket. A kisebbségi ombudsman továbbá arra kérte az önkormányzati minisztert: jogköréből eljárva hívja fel a közigazgatási hivatalok figyelmét az említett esetekre. Kállai Ernő felhívásához hasonló kérést terjesztett elő Szűcs Erika szociális miniszter is kollégájának, Gyenesei Istvánnak.

A közigazgatási hivatal ellenőrzési hatáskörében eljárva vizsgálhatja meg az önkormányzati rendeletek törvényességét. Ha a hivatal úgy találja, hogy egy rendelet jogszabályt sért, felszólítja a rendeletet kiadó képviselő-testületet arra, vonja vissza, vagy módosítsa azt. 

A közigazgatási hivatal észrevétele azonban nem kötelezi semmire a képviselő-testületet, mert önkormányzati rendeletet csak az Alkotmánybíróság semmisíthet meg; így "alapesetben", tehát sürgősségi eljárás nélkül akár évek is eltelhetnek, mire hatályon kívül helyezhetik a vitatott rendeleteket.

Hozzáadom a könyvjelzőhözKüldd ide: DeliciousKüldd ide: DiggKüldd ide: FacebookKüldd ide: myspaceKüldd ide: twitter