Miért nem írta alá Gyurcsány-chartáját Kende Péter

Kende Péter és Vásárhelyi Mária szerint katasztrofális állapotban az ország

A civil szervezetek és az értelmiség szerepét kritizálta Kende Péter a Pallas Páholyban tartott vitaesten. Az író szerint a rendőrség, az ügyészség és a bíróság állapota katasztrofális helyzetben van.

_{2008.10.01 09:10}_{Bencze, ma.hu}

Kinyomtatom

Fórumozok róla

+Nagyobb betűméret -Kisebb betűméret

_hirdetés

Kende Péter, Vásárhelyi Mária és Gábor György tartott vitaindító előadást az Engelmann Pál Közéleti Klub meghívására. A közéleti gondolkodók „a társadalmi biztonság elvesztéséről”, okairól és következményeiről szóltak.

Rohad a rendszer

Kende Péter szerint a magyar alkotmányos rendszer tartalmaz ugyan fékeket és egyensúlyokat, azonban rengeteg olyan diszfunkcióval és működési mechanizmussal bír, mely a fékeket és az egyensúlyokat kiiktatja. Példaként említette a parlamenti bizottságokat és a köztársasági elnök hivatali körét. Az állami élet hihetetlen lezüllött állapotban van, alrendszereiről pedig nap, mint nap meggyőződhetünk, hogy működésképtelenségük határaihoz értek el – jelentette ki Kende Péter, aki az igazságszolgáltatás helyzetéről úgy fogalmazott: a kábítószer, a pénzmosás és a terrorizmus területén az európai átlagnak megfelelően látja el feladatait, ám minden más területen döbbenetesen rossz állapotba került. Mint folytatta, a rendőrségen a szakmai munka írmagját sem lehet felfedezni, a szakembereket elküldték, a rendszert korrupttá tették, és érdemben beszüntették a szakmai munkát.

Kende az ügyészségre is kitért. Mint fogalmazott, az itt folyó munka silány színvonalú, a hivatalból tömegével kerülnek ki olyan anyagok, melyeket maximum a röhej tárgyaiként lehet értékelni. A bíróságon egy kicsivel rosszabb a helyzet, megszűnt az ítélkezés egységes jogköre – folytatta az újságíró, kiemelve: a politika beszivárgott az üléstermekbe. A civil társadalomról szólva úgy fogalmazott, jelenleg nem létezik, mert vagy kamuk, vagy pénzszivattyúként működnek.

Nincs valódi tagságuk és valódi szándékaik sem – fűzte hozzá, majd kijelentette: a hazai értelmiség sem értékelhető, hiszen annak fekszenek le, akinél a pénz. Álláspontja szerint sokkal erősebb államra van szükség, ám mint mondta, nem látja a garanciát arra, hogy ezzel a változással demokratikus maradhatna-e.

Kende Péter végül az úgynevezett Gyurcsány-chartáról is beszélt, mellyel két fő gondja volt. Nem örültem, hogy az a Démosz Alapítvány szervezte, mely nemrég 20 milliót „nyalt fel” a Miniszterelnöki Hivataltól – fogalmazott, hozzáfűzve: a másik pedig az, hogy Gyurcsány Ferenc párelnöknek és miniszterelnöknek épp elég kormányozni valója lenne, és ha átveszi az értelmiség szerepét, akkor az értelmiség az a túró marad, amilyen most.

Elvesztett biztonság

Vásárhelyi Mária szerint minden probléma gyökere a szociális biztonság elvesztése volt. A rendszerváltással elveszett a biztonság, és helyette számos olyan dolgot kaptak az emberek – szólásszabadság egyenlőség -, amelyekkel nem tudtak mit kezdeni. Az emberek kétharmada arendszerváltás vesztesének érzi magát – közölte. Ezzel kapcsolatosan a politikusok felelősségét hangoztatta, mert mint mondta, a politikai elit ígéreteivel olyan vágyakat ébresztett az emberekben, mely illúzió. Ezeket az indulatokat lovagolják meg a populista erők, és ez a radikalizmus melegágya – vélte.

Kende Péter szavaihoz csatlakozva Vásárhelyi úgy fogalmazott: az állam nem működik, és ez az elmúlt 18 év eredménye.

Kilóra megvett értelmiségiek

Gábor György filozófus is az értelmiség helyzetéről beszélt. Mint mondta, nem nagyon lehet ettől a „nyomorult értelmiségtől várni semmit”. Korrumpálódtak, a politika a saját rabszolgájává tette őket – fűzte hozzá. A filozófus egyet értett vitapartnereivel abban, hogy az állam rosszul működik, ugyanakkor megjegyezte, ez nem csak Magyarországon van így. Gábor György a magyar állapotokra utalva úgy fogalmazott, olykor a magyar választójog szűkítésén gondolkozik.

A filozófus a felsőoktatás tömegesítése ellen van. Magyarázatképpen hozzátette: ha sok a diplomás ember, akkor megszűnik az értelmiségi elit. Gábor György nem erősebb államot tartana célszerűnek. Szerinte az állam szerepét kellene újragondolnia, mert egy teljesen más államra van szükség