Zálogba adta a Magyar Köztársaság minden vagyonát

Fidesz: mondjon le, aki aláírta az EU-val kötött hitelszerződést

A Fidesz szerint le kellene mondania annak, aki aláírta az Európai Unióval (EU) novemberben kötött hitelszerződést, és ezzel zálogba adta a Magyar Köztársaság minden vagyonát - közölte Balsai István.

_{2009.01.21 18:21}_MTI

Kinyomtatom

Fórumozok róla

+Nagyobb betűméret -Kisebb betűméret

_hirdetés

A Fidesz azt kéri, "mondjon le az a személy, aki ilyen módon zálogba adta a Magyar Köztársaság minden vagyonát" - fogalmazott Balsai István sajtótájékoztatóján, hozzátéve:"alkotmányt és törvényeket sértett a kormány akkor, amikor ezt a szerződést ilyen formában, mint nemzetközi szerződést megkötötte".

Ez olyan súlyos jogsértés, aminek kell, hogy legyen következménye - hangoztatta. A szerződés szerint nemfizetés esetén az állami tulajdonban lévő bármilyen vagyontárgy lefoglalható, elárverezhető - hívta fel a figyelmet. Balsai István szavai szerint a szerződés részét képező igazságügyi miniszteri garanciavállalás azt tartalmazza, hogy "sem a hitelfelvevő, sem annak bármely tulajdona nem élvez védettséget szuverenitás vagy más jogi alapon az igazságszolgáltatással, a lefoglalással - a bírósági határozat előtt vagy után - vagy a végrehajtással szemben a hitelmegállapodásra vonatkozó semmilyen jogi eszköz vagy eljárás tekintetében".

Az ellenzéki politikus szerint a felmerült aggályokra kedden az Igazságügyi Minisztérium közzétett egy közleményt, amely azonban szerinte "gyenge cáfolat".

Ezért Fidesz a történtekkel kapcsolatban írásbeli kérdést nyújtott be az Országgyűlésnek, amelyre Draskovics Tibor igazságügyi és rendészeti minisztertől vár választ. Kedden az igazságügyi tárca az MTI Országos Sajtószolgálatán (OS) keresztül tudatta: "Draskovics Tibor igazságügyi és rendészeti miniszter - más témában tartott sajtótájékoztatón - újságírói kérdésre elmondta, hogy az állam kizárólagos tulajdonában tartandó műemlékek a polgári jog szabályai szerint forgalomképtelenek, tehát egy hitel fedezeteként nem értékelhetők. Mint fogalmazott: gyermekded dolog azt gondolni, hogy a kormány a Parlament épületét vagy a koronát hitelfedezeteként vonná be egy szerződésbe, és fölösleges riogatás az ezzel kapcsolatos hírek megjelentetése".

Balsai István emlékeztetett: erre a szerződésre a 2005. évi törvény vonatkozik, amely rendelkezik a nemzetközi szerződések megkötésének technikai feltételeiről. Így a magyar kormánynak az Országgyűlés felhatalmazását kellett volna kérnie a szerződés megkötéséhez. Ám a kormány - mondta a politikus - nem kért felhatalmazást, s ráadásul még arról is elfelejtette értesíteni a parlamentet, hogy kötött ilyen szerződést. Balsai István emlékeztetett: a Magyar Köztársaság - az MNB közbeiktatásával - tavaly november 19-én kötötte meg a 6,5 milliárd euróról szóló hitelmegállapodást az EU-val.

Lövétei István alkotmányjogász az MTI-nek szerdán az ügyről szólva elmondta, hogy a jog "ismer elidegeníthetetlen vagyontárgyakat, legalábbis a jogi besorolás azt jelenti, hogy a vagyonelem elidegeníthetetlen." Ilyenek lehetnek műemlékek és védett értékek, műalkotások és nemzeti ereklyék is - emelte ki. Az alkotmányjogász azt is hangsúlyozta, hogy mindaddig, amíg a magyar jog szerint egy tárgy védelem alatt áll, nem idegeníthető el, függetlenül attól, hogy szerepel-e egy szerződésben mint garancia, vagy sem. "A vagyonelem elidegenítéséhez törvényi változtatást kell végrehajtani" - mondta.

Lövétei István szerint nem szokatlan - főleg a nehéz helyzetben lévő államok között -, hogy minden vagyonelemüket felajánlják egy kölcsön garanciájaként. A Magyar Nemzet keddi számában jelent meg egy cikk, amelyben a lapnak nyilatkozva Bencze Izabella, a Kincstári Vagyonügynökség volt vezérigazgató-helyettese elmondta: a szerződés alapján "elvileg akár a Szent Koronát vagy éppen a Parlament épületét is végrehajtás alá vonathatják", ha nem fizetjük vissza az adósságot. Ehhez ugyanakkor azt is hozzátette: ez természetesen egy "szélsőséges példa", de a lehetősége sajnos fennáll.