Se önbizalmunk, se jóhírünk nincsen

Parragh László: "lúzerországnak" tekintenek bennünket

Magyarországot külföldön is lúzerországnak tekintik, de mi is annak tartjuk magunkat, mert nincs az országnak önbizalma sem - jelentette ki hétfőn a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke.

_{2009.01.26 14:55}_MTI

Kinyomtatom

Fórumozok róla

+Nagyobb betűméret -Kisebb betűméret

_hirdetés

Mindezt a jelenlegi gazdasági helyzetet és a kilábalási lehetőségeket vázoló nagykanizsai előadásában fejtette ki.

Parragh László, a nyugat-dunántúli régió gazdasági évnyitójának keretében úgy fogalmazott: az ország mára elveszítette szuverenitását, mert kiszolgáltatta magát a hitelezőknek. A gazdasági válság ugyanakkor esélyt kínál arra, hogy valódi változások induljanak meg, de ebben csak magunkra számíthatunk.

A kamara elnöke kifejtette: a rendszerváltást követően az ország gazdaságszervezési tévútra került azzal, hogy mindent a piacra bízott. Magyarország azonban ezzel "közgazdasági értelemben mérhetetlenül kiszolgáltatta magát".

Hamis illúziónak nevezte, hogy a pénzügyi válság előtt Magyarországon már éppen túl volt a nehezén, de szerencsétlen pillanatban jött a krízis. Úgy látja, hogy a magyarországi gazdasági válság egyik oka csak a világpiaci krízis, a másik az, hogy a gazdasági struktúrákat csak részben alakították át.

A gazdasági válságot "nagy valószínűséggel társadalmi válság követi", ez pedig politikai válsággá válhat, ami a gazdaságnak nem érdeke, annak fontos a stabilitás. Senki nem tudja, hogy a bizalomvesztés meddig tart, "bízhatunk benne, hogy a pénzügyi válság hamarosan lecseng", de a recesszió évekig tarthat - fogalmazott Parragh László.

Helyes irányba mutató lépéseknek nevezte a kormány válaszait a válsághelyzetre, de kérdésesnek tartja, hogy mi valósul meg belőle. "Helyes volt, hogy háromszor is módosítottunk a költségvetést", hiszen reagálni kell az előre nem látható helyzetekre, de a jelentős hitelfelvételt, a költségvetési szigorítást, az alapkamat jelentős emelését, az uniós források átcsoportosítását is összességében szintén a jó irányba tett lépések közé sorolta.

Kifejtette ugyanakkor, hogy számos látszatintézkedés történt, mint például a devizahitelesek megmentésére szóló felhívás, ami után következett a jegybanki alapkamat három százalékos emelése. Ide sorolta a nyugdíjak befagyasztását és a 13. havi nyugdíj korlátozását, mert a nyugdíjrendszer alapjaihoz a kormány nem nyúlt hozzá, így az előnyugdíjak, a rokkantsági ellátások és a fegyveres testületek korengedményes rendszerének felülvizsgálata sem történt meg.

A kamarai elnök elképesztőnek nevezte, hogy "rendkívüli mértékben" megdrágult a költségvetés finanszírozása, csak a kamatkiadás elérheti a GDP 5 százalékét jelenti. Hozzátette: álságos vélemény, hogy most nem lehet adót csökkenteni, mert azt éppen most kellene megtenni, Magyarország versenytársai ezt már megtették.

A vállalkozások szemszögéből a legfontosabb növekedési korlátok közé sorolta a nagy munkaerőköltséget és az adóterhelést, az árfolyamkockázatot, a beszállítói láncok, a szakképzett munkaerő hiányát, a munkaügyi szabályozás rugalmatlanságát és a gyenge kormányzati gazdaságfejlesztési programokat.

Megítélése szerint az uniós források átcsoportosításával, a kifizetések felgyorsításával tompítani lehetne a gazdasági válság hatásait.A 2007-es állami költségvetést elemezve az anomáliák között említette, hogy 360 milliárd forinttal több adóbevétel folyt be a tervezettnél, vagyis "erős az adóprés, bejön a pénz, de kifolyik a rendszerből".

A Magyarországon működő vállalkozások helyzetét elemezve kitért arra, hogy a külföldi tőke aránya 53,7 százalék az első száz magyarországi cégnél, és a nagy cégeknek kétszeres a termelékenysége a mikro-, kis- és középvállalkozásokhoz képest. Ez utóbbiak például 100 forint adóból 3 forintot tudnak leírni, a 250 fő felett foglalkoztató cégek viszont 58 forintot - részletezte az adóhivataltól származó adatok alapján. A magyar gazdaság kitörési lehetőségei között három tényezőt sorolt fel Parragh László.

Szerinte egyrészt hozzá kell nyúlni a nagy elosztórendszerekhez, mint az oktatás, az egészségügy, a nyugdíjrendszer, a munkanélküli ellátás, a kutatás-fejlesztés és az államigazgatás, valamint az önkormányzati rendszer.

Másodikként emelte ki a közteherviselés reformját, hogy a gazdaság szereplőinek terhei csökkenjenek, harmadikként pedig érdemi párbeszédet és együttműködést szorgalmazott a gazdaság szereplői és a politikai pártok között is.

Az érdemi kiadáscsökkentést, az uniós kifizetések felgyorsítását, a gazdaság kifehérítését, a korrupció visszaszorítását, a szociális juttatások szigorítását és a gazdaságpolitika hitelességének erősítését nevezte a kitörés erőforrásai között.

Úgy ítélte meg, hogy valós akarat esetén már 2009-ben érezhetőek lennének pozitív változások, és a szlovák példához hasonlóan két éven belül "tartós növekedési pályára" állhatna a magyar gazdaság. Parragh László kijelentette: a pártfinanszírozásban, valamint az önkormányzati rendszer átalakításában egyezségre kell jutnia a kormányoldalnak és az ellenzéknek, "a többit a kormány saját hatáskörben meg tudja tenni, ha akarja". A változtatásokkal tartós növekedési pálya, hatékonyabban működő rendszerek, olcsóbb finanszírozás, erősebb szociális háló, magasabb életminőség érhető el.

A nagykanizsai gazdasági évnyitó keretében adták át a Nyugat-dunántúli Regionális Minőségi Díjakat. A hatodszor kiosztott kitüntetést kisvállalati kategóriában a környezetrendezéssel, valamint park- és burkolatépítéssel foglalkozó zalaszentgyörgyi Naste Bau Kft., a nagyvállalati kategóriában pedig a Kanizsa Trend nyerte el, míg oklevelet kapott a szombathelyi Ferrosüt Sütő- és Édesipari Kft.