63 éve van Magyarországon köztársaság

Kuncze Gábor: a politikán kívül is van élet!

Kuncze Gábor szerint a köztársaságnak akkor lesznek ismét tömegesen elkötelezett hívei, és a demokráciának akkor lesznek hiteles képviselői, ha a társadalom létének meghatározása már nem csak a politikán múlik; mint mondta, a politikán kívül is van élet.

_{2009.01.30 17:53}_MTI

Kinyomtatom

Fórumozok róla

+Nagyobb betűméret -Kisebb betűméret

_hirdetés

A liberális politikus a Parlamentben az 1946. február 1-jén kikiáltott köztársaság 63. évfordulója alkalmából szervezett pénteki konferencián úgy vélekedett: a legfőbb problémát ma az okozza, hogy a demokratikus intézmények tartalmatlanul működnek, és hogy a civil szféra "lehangolóan" kivonult a közügyekből.

Mint fogalmazott, a civil világ mára ugyanúgy "a hatalom és befolyás falain kívülre szorult", mint az 1989 előtti időkben. Párhuzamot vonva az 1945 utáni évek és a közelmúlt között, azt mondta: a háború után fel kellett építeni egy országot, el kellett takarítani a romokat, ma pedig csak "egy volt rendszer romjait, lelki traumáit kellene eltakarítani". Hozzátette: ma a többség a külső kényszerek hatására sem hajlandó belátni ez utóbbi fontosságát és elkerülhetetlenségét. "A múlt nem jogosít fel semmire a mában, még kevésbé a jövőben, de eltanulhatjuk tőle, hogyan ne ismételjünk meg tévedést, hogyan ne tekintsük megbocsáthatónak a bűnöket" - fogalmazott Kuncze Gábor, aki szerint a második köztársaság az a múlt, amely mindenben különbözik attól, amiben ma élünk, ám mégsem igazán távoli.

Zsigmond Attila, aki az 1990-ben alakult Országgyűlésben az MDF soraiban foglalt helyet, a MEASZ és a Bibó István Közéleti Társaság szervezésében megtartott konferencia több száz meghívottja előtt arról beszélt, hogy a köztársaság szabadság-egyenlőség, testvériség hármas alapelveit újra kell értelmezni. Mint mondta, mára a szabadság sokak számára az "erősek törvényét" jelenti, azt, hogy nincsenek korlátok, és így a fizikailag, kulturálisan vagy gazdaságilag erősebbek a gyengébbekre kényszeríthetik a maguk kollektív törvényét.

Úgy vélte, az egyenlőség jelszava - hasonlóképpen "abszolutizálva" - önmagában nem jelent semmit. Ha hatalmi szóval akarjuk fenntartani az egyenlőséget, akkor az nem más, mint diktatúra. A jelszó harmadik eleme, a testvériség teheti lehetővé, hogy a két egymással nehezen megférő alapelv összekapcsolódjék - mutatott rá.

Zsigmond Attila szerint nem a köztársaság alkotmányos intézményeivel, hanem azok működtetőivel van baj, főleg azokkal a politikai erőkkel, akik a "polgári értékek helyett populista módszerekkel operálnak, sajnos nem eredménytelenül".

Az MDF-es politikus arra mutatott rá, hogy bár a köztársaság, mint politikai eszme a közvélekedés szerint inkább baloldali képződmény, de létezik annak konzervatív aspektusa is, és - mint mondta - a rendszerváltó MDF-nek ehhez szoros kötődése van.

A magyar Nemzetgyűlés 1946. február 1-jén hirdette ki a Magyarország államformájáról szóló 1946. évi I. törvénycikket, amely eltörölte a királyság intézményét és Magyarországot köztársasággá nyilvánította, létrehozva a Magyar Köztársaságot. A köztársasági törvény preambuluma először iktatta törvénybe Magyarországon az emberi és a politikai szabadságjogokat. A törvény kihirdetése után Tildy Zoltán addigi miniszterelnököt, a Független Kisgazdapárt elnökét választották a második köztársaság elnökévé. A köztársasági törvény kihirdetésének évfordulóján, 2005-ben a Gyurcsány-kormány ezt a napot a köztársaság emléknapjává tette.

Az 1949. augusztus 18-án elfogadott 1949. évi XX. törvény az ország új alkotmányáról Magyarország államformáját népköztársaságra változtatta. Az első magyar köztársaság 1918. november 16-tól 1919. március 21-ig tartott Károlyi Mihály vezetésével. A harmadik magyar köztársaságot 1989. október 23-án, az 1956-os forradalom évfordulóján kiáltották ki, vezetője Szűrös Mátyás, az Országgyűlés elnöke, ideiglenes köztársasági elnök volt.