"Legyen a hangsúly a szolidaritáson!"

Fodor: súlyosabb a társadalmi válság, mint a gazdasági

Súlyosabb a társadalmi válság, mint a gazdasági, évek óta erodálódik a jogállam, erősödik a rasszizmus, és gyengül a szolidaritás - mondta Fodor Gábor, az SZDSZ elnöke kedden Budapesten.

_{2009.03.17 17:20}_MTI

Kinyomtatom

Fórumozok róla

+Nagyobb betűméret -Kisebb betűméret

_hirdetés

A liberálisok válasza erre az elesettek védelme: a szabadság és szolidaritás pártjának az eddiginél nagyobb hangsúlyt kell fektetnie a szolidaritásra - mondta a liberális párt elnöke az Erőszak, radikalizmus, gyűlöletbeszéd című, a Republikon Intézet által szervezett konferencián.

Halmai Gábor alkotmányjogász szerint 2006 óta tart Magyarországon a weimarizálódás. A hatóságoknak már akkor is közbe kellene avatkozniuk, ha az erőszak veszélye felmerül. A Magyar Gárda feloszlatásával kapcsolatban az alkotmányjogász kifejtette: nem elegendő, hogy egy elsőfokú bíró vette a bátorságot, és az őt ért fenyegetések dacára meghozta döntését.

Ezt azonban nem követték más lépések, és a jogállam tűri, hogy ugyanez a szervezet tovább toborozza a tagokat. A gyűlöletbeszéddel kapcsolatban Halmai Gábor, mint az Alkotmánybíróság 1992-es döntésében részt vevő tanácsadó, azt hangsúlyozta: fontos liberális elv, hogy a véleményszabadság tartalmi alapon nem korlátozható, a jogállamot fenyegető "körülmények alapján" azonban igen.

A körülmények pedig az elmúlt évtizedben jelentősen megváltoztak, és ennek a bírói ítéletekben tükröződnie kellene - vélekedett Halmai Gábor. Fleck Zoltán jogszociológus szerint csak abban lehet bízni, hogy egy olyan bírói hatalom, bírói kar alakul ki, amely ítéleteivel megteremti az alkotmány tekintélyét.

"Az impotens jogalkalmazót egyedül a bűnözés elleni háború politikája tudja leváltani" - tette hozzá a szakember, aki arra is felhívta a figyelmet, hogy a szigorodó törvények szűkítik a bírói hatalom mérlegelési lehetőségeit.

A háború a bűnözés ellen politikája a nemzetközi tapasztalatok szerint általában nem korlátozódik a büntetőjogra, hanem áthatja az oktatás- és a szociálpolitikát is, célpontjai pedig az alacsony státuszú rétegek. Ez a politika nem csak jobboldalról jöhet, a másik oldalon is van rá hajlam, de hosszú távon fenntartja a jelenlegi helyzetet, és növeli az áldozatokat.

Lakner Zoltán politológus szerint a Jobbik parlamentbe kerülésének most kedvezőbbek a társadalmi és szervezeti feltételei mint korábban. Van "közönsége", és nem sújtja szervezeti megosztottság.

A Gyurcsány-kormány népszerűtlensége belépőt adott a szélsőjobboldalnak a politikai "felvilágba" - vélekedett az elemző, aki szerint a rendszerváltás rendszere jutott válságba.

Megtörni látszik az a közvélekedés, hogy kisebb megtorpanásokkal, de egyértelműen a Nyugat felé tartunk és fejlődünk. Ha pedig a jogállam nem működik, akkor vannak, akikben felmerül az önbíráskodás, ha túl sok a korrupció, akkor teret kaphatnak a purifikátorok.

Karácsony Gergely közvéleménykutató is arra hívta fel a figyelmet, hogy az "őszödi jelenség", illetve az a benyomás, hogy Magyarország a régió éltanulójából sereghajtóvá lett, "hihetetlenül keserű, rossz hangulatú, frusztrált közvéleményt" eredményezett.

A radikális szélsőjobboldal szavazói egyébként nem a legelesettebb társadalmi rétegek közül kerülnek ki, erre a szavazói csoportra inkább az erős értelmiségi kulturális hagyományok jellemzőek - mondta Karácsony Gergely.

A konferenciát szervező Republikon azt írja magáról egy kiadványában, hogy "pártpolitikailag független, de vállaltan a liberális értékeknek elkötelezett, piaci alapon működő politikai-kommunikációs intézet".