Napsugárvédelmi testület alakult

Figyelem! Bőrrákot okoznak a napsugarak!

Megalakult a napsugárvédelmi testület Magyarországon - jelentették be kedden sajtótájékoztatón az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) budapesti központjában.

_{2009.05.19 15:06}_{MTI/met.hu/ma.hu}

Kinyomtatom

Fórumozok róla

+Nagyobb betűméret -Kisebb betűméret

_hirdetés

Az UV-sugárzás jelentősen fokozódott az elmúlt években, ez jelentős problémát okozhat a jövőben, ezért volt szükség a testület létrehozására - mondta Antal Z. László, a testület elnöke, az MTA Szociológiai Kutatóintézetének egyik vezetője az MTI-nek. A professzor hozzátette: több szakember foglalkozik Magyarországon is az UV-sugárzás ártalmas hatásaival, és azzal, hogyan lehet megelőzni az ebből fakadó betegségeket.

Antal Z. László az MTI-nek úgy nyilatkozott: az idén jutottak arra az elhatározásra, hogy megalakítják az ezzel foglalkozó testületet, amelynek tagjai elsősorban orvosok, a népegészségüggyel foglalkozó szakemberek. A szervezet célja az, hogy olyan információkat juttasson el a lakosság minél szélesebb köréhez, amelyek felhívják ezekre a veszélyekre a figyelmet. Másik célként fogalmazta meg, hogy az ezzel foglalkozó szakembereket összefogják és információikat egymás között megosszák.

Fel kell világosítani az embereket, hogy a napsugárzásnak káros hatásai is vannak, olyanok, amelyeket ők nem érzékelnek, csak műszerekkel mérhetőek. Céljuk felhívni a figyelmet arra, hogy melyek az UV-sugárzásból keletkező, egészségre is ártalmas hatások - mondta. Közölte: ezek elsősorban a bőrt veszélyeztetik, a második helyen pedig a szembetegségek vannak.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) ezért indította meg napsugárzás-védelemi programját, és ezért kezdte meg tevékenységét hasonló céllal számos nemzetközi és országos szervezet is. Ezekhez csatlakozott Magyarország a napsugárvédelmi testülettel, amely támogatja a nemzetközi célkitűzéseket.

Figyelmeztető előrejelzés

Ma többfelé várható zivatar. A zivatarokat a Duna-Tisza közén és a Dunántúlon (az ország északnyugati felének kivételével) lokálisan jégeső (jégátmérő 2-3 cm), felhőszakadás (30-40 mm) és viharos (60-90 km/h) széllökések kísérhetik. A zivatarokat keleten, ill. a Duna-Tisza köze keleti részén 90 km/h feletti széllökések és jégeső (jégátmérő 1-2 cm) és rövid idő alatt jelentősebb mennyiségű csapadék kísérheti.

Az éjszakai első felében a Duna-Tisza köze délkeleti felében, illetve délen és keleten, az éjszaka második felében délkeleten fordulhat elő szórványos zivatar, amelyeket kezdetben néhol, majd egy-egy helyen lokálisan jégeső (jégátmérő 1-2 cm), lokálisan jelentős mennyiségű csapadék (30-40 mm) és viharos (60-70 km/h) szél kísérheti. Szerdán napközben az esti órákig az ország délkeleti felében valószínű zivatar, amelyet egy-egy helyen lokálisan jégeső (2-3 cm) és viharos (60-90 km/h) szél kísérheti.

A fővárosban az ózon, a nitrogén-dioxid és a szálló por koncentrációja helyenként az egészségügyi határérték közelében

Hamarabb kapunk bőrrákot

A tavaszi-nyári időszakban bőrünket fokozottan érik a káros fénysugarak. A tavaszi időpont különösen alkalmas arra, hogy még az intenzívebb fényhatások előtt felismerjük a kóros elváltozásokat, így ezeket eltávolítva megelőzzük, hogy a fokozott napsugárzás az esetleges rosszindulatú folyamatokat felgyorsítsa.

A melanoma megelőzésének első és legfontosabb eszköze a rendszeres, évenként elvégzett szűrővizsgálat. Ajánlott a szolárium használat kerülése, nyáron 11 és 15 óra között a napozás mellőzése, lenge, de hosszú öltözet, kalap vagy kendő viselése, UV-szűrős napszemüveg használata, illetve megfelelő, UV B és UV A szűrő fényvédőkrémek alkalmazása.

Magyarországon az elmúlt 20 évben megkétszereződött a melanoma előfordulása. Évente kétezer új esetet diagnosztizálnak.

A betegség kialakulásának szempontjából különösen veszélyeztetettek a világos bőrűek, testszerte sok anyajeggyel rendelkezők, illetve azok, akiknél a családban már korábban előfordult melanoma. A megelőzés érdekében, különösen a rizikócsoportba tartozók számára fontos a rendszeres, havonként elvégzett otthoni önvizsgálat.

Ilyenkor fontos minden apróbb változást feljegyeznünk, különös tekintettel az alábbiakra: - egy korábbi anyajegy színe, formája, mérete, felszíne megváltozik. -megváltozik a határa (széle), terjedni, nőni kezd a bőrfelszínen. -a korábbi anyajegy mellett új anyajegy jelentkezik. -anyajegy alakja aszimmetrikussá válik, vagy egy új, aszimmetrikus anyajegy jelenik meg. A felsorolt elváltozások észlelésekor mindenképpen forduljunk bőrgyógyászhoz, aki a vizsgálat során egy speciális nagyító (dermatoszkóp) segítségével megvizsgálja az anyajegyek szerkezetét, s kiszűri azokat, amelyek veszélyforrást jelentenek, illetve azzá válhatnak. A problémás anyajegyeket sebészeti beavatkozás során távolítják el, majd minden esetben szövettani vizsgálatra küldik, ahol megállapítható, hogy jó, vagy rosszindulatú elváltozást távolítottak el, ez meghatározza a további teendőket.