Nem tetszik, ha megmondják, ki legyen a helyettese

Baka András nem alkudozik a főbírói posztról

Baka András főbírójelölt, az Országgyűlés alkotmányügyi bizottságában zajlott meghallgatásán hétfőn határozottan leszögezte: nem alkudozik a posztról.

_{2009.06.15 12:14}_MTI

Kinyomtatom

Fórumozok róla

+Nagyobb betűméret -Kisebb betűméret

_hirdetés

Répássy Róbert, a bizottság fideszes alelnöke az ülésen elmondta, hogy több képviselőt is megkeresett egy legfelsőbb bírósági bíró, volt bírósági vezető azzal, hogy a szocialisták egy évvel ezelőtti elutasító álláspontjukat azért változtatták meg Baka Andrással kapcsolatban, mert helyettesének választ egy olyan személyt, aki már korábban is pályázott a Legfelsőbb Bíróság (LB) elnökhelyettesi posztjára. "Nem kívánok Legfelsőbb Bírósági elnök lenni akkor, ha bárki megmondja, ki legyen a helyettesem, és mit gondoljak bizonyos kérdésekben" - szögezte le Baka András.

Az MSZP nyílt szavazást akart, a többi frakció elutasította

Az MSZP azt javasolta, hogy titkos helyett nyílt szavazáson válassza meg hétfőn az Országgyűlés Baka Andrást, a Legfelsőbb Bíróság elnökjelöltjét, ezt azonban a többi három frakció nem támogatta - mondta a rendkívüli házbizottság ülése után Répássy Róbert, a Fidesz frakcióvezető-helyettese az MTI-nek. Répássy Róbert szerint a házbizottság ülésén a szocialisták azt javasolták, hogy a Legfelsőbb Bíróság elnökét a házszabálytól eltéréssel, nyílt - gombnyomásos - szavazással válasszák meg a képviselők a titkos szavazás helyett, azonban ezt a többi frakció - a Fidesz, a KDNP és az SZDSZ - elutasította.

A fideszes politikus szerint az MSZP a kezdeményezést azzal indokolta, hogy már úgyis ismert minden párt Baka Andrással kapcsolatos álláspontja, ezért lehet nyílt szavazást is tartani. Répássy Róbert szerint ugyanakkor erre nincs lehetőség, mert a házszabálytól eltérést eljárási, felszólalási, tárgyalási kérdésekben lehet ugyan alkalmazni, de ilyen, garanciális kérdésekben nem. Hangsúlyozta: a titkos szavazás ebben az esetben egy garanciális, a főbíró pártatlanságát biztosító szabály, amelynek az az értelme, hogy egy kétharmaddal megválasztott, független tisztségnél ne lehessen utólag a politikai támogatottságot mérlegelni.

A Fidesz frakcióvezetője jelezte: a Fidesz és a KDNP, ahogyan eddig is, most is támogatja majd a köztársasági elnök jelöltjét. Szerinte ezzel a "színjátékkal" a szocialisták csak azt akarták bizonyítani, hogy teljes mellszélességgel Baka András mellett állnak, holott szerinte - csakúgy, ahogyan egy évvel ezelőtt sem támogatták - most sem fogják a jelöltet megszavazni. Mesterházy Attila, az MSZP frakcióvezetője ugyanakkor még a házbizottság ülése előtt bejelentette, hogy az MSZP-frakció támogatja Baka András megválasztását a Legfelsőbb Bíróság elnökének. Közölte: a szavazás alól egy frakciótag sem kért felmentés, azaz a képviselőcsoport egyhangúlag fogja támogatni a Sólyom László jelöltjét.

Az MTI azon kérdésére, miért változott meg egy évvel ezelőtti álláspontjuk, Mesterházy Attila az indokok közé sorolta az Országos Igazságszolgáltatási Tanács (OIT) támogatását, illetve azt, hogy a frakció alkotmányügyi munkacsoportja szerint a jelölt által képviselt szakmai program egybeesik az MSZP törekvéseivel, és a magyar igazságszolgáltatás érdekeit szolgálja. Sólyom László köztársasági elnök először 2008 májusában jelölte a posztra Baka Andrást, a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságának korábbi magyar bíráját, aki azonban akkor a parlamentben, a titkos szavazáson nem kapta meg a megválasztásához szükséges kétharmados többséget. Akkor az MSZP, az SZDSZ és az MDF már a szavazás előtt jelezte, hogy nem támogatja a megválasztását. Az MSZP döntését akkor azzal indokolta, hogy a jelöltnek nincs magyarországi bírói gyakorlata.