Nyilvánosság, átláthatóság

Baka András: törvényesen járt el az OIT a hivatalvezető menesztése ügyében

Törvényesen járt el az Országos Igazságszolgáltatási Tanács (OIT) a hivatalvezető menesztése ügyében, egyébként pedig meg kell szüntetni azt a káros gyakorlatot, hogy a bírósági igazgatásból távozó vezetők a felsőbb bíróságokon találjanak helyet maguknak - mondta az MTI-nek Baka András a Legfelsőbb Bíróság (LB) és az OIT elnöke.

_{2009.09.20 08:29}_MTI

Kinyomtatom

Fórumozok róla

+Nagyobb betűméret -Kisebb betűméret

_hirdetés

A főbíró-jelölést csaknem másfél éven át kísérő áldatlan személyi csatározások helyenként még érezhetőek, de rövidesen elülnek - mondta az idén júliusban a parlament által megválasztott főbíró. Az ősz folyamán számos bírósági vezetői poszton, illetve testületnél változások várhatók, melyek az év végéig lezárulnak, így a személyi feltételei is adottak lesznek a nyugodt építkező munkának - tette hozzá.

Leszögezte: főbírói "tisztogatásról" semmiképpen sem lehet beszélni, hiszen a személycserékre nyílt pályázatok, bíró küldöttek voksai, vagy államfői döntés nyomán kerül sor. Az OIT tagjait október elején választják meg az ország bíróságaiból delegált küldöttek, az LB elnökhelyettesi posztjára beérkezett pályázatokat az OIT véleményezi, és azt követően az államfő kinevezheti Baka András helyettesét, és a Fővárosi Ítélőtábla, illetve a Fővárosi Bíróság élére kiírt pályázatokról is rövidesen döntés születik.

Szelényiné Roszik Erzsébet, az OIT augusztus végén menesztett hivatalvezetője a napokban azt nyilatkozta, hogy távozásáról törvénysértően döntött az OIT, melyet Baka András félrevezette azzal a valótlan közléssel, hogy ő távozni akar. Ezzel kapcsolatban a főbíró az MTI-nek azt hangsúlyozta: szilárd meggyőződése szerint előterjesztése nyomán törvényes döntést hozott az OIT. "Szelényiné valóban nem kérte a hivatalvezetői felmentését, de én ezt soha nem is állítottam, hiszen ez az én döntésem volt" - mondta Baka András, aki most először nyilatkozott az esetről.

A főbíró július 23-án közölte a hivatalvezetővel, hogy a posztra új, nyílt pályázatot kíván kiírni. A volt hivatalvezető többször gondolkodási időt kért, majd úgy nyilatkozott: beadja lemondását, ha az LB-re kerülhet, később ítélőtáblai bírói állással is megelégedett volna. Ezt azonban Baka András nem tartotta indokoltnak, és közölte, hogy hivatalvezetői felmentése ügyében az OIT döntését fogja kérni, továbbá, hogy az OIT ossza be megyei (fővárosi) bírósági tanácselnöki munka végzésére.

Az OIT Szelényiné Roszik Erzsébet személyes meghallgatása, és az újabb gondolkodási idő letelte után augusztus 26-án az előterjesztésnek megfelelően nagy többséggel, 11:2-es szavazataránnyal döntött. Az OIT tiszteletben tartott minden törvényi rendelkezést - hangsúlyozta a főbíró.

"Nem akarom azt a gyakorlatot követni, hogy míg a bírák többsége a szakmai ranglétrát végigjárva, évek hosszú sora alatt pályázat révén kerülhet felsőbb bírósági pozíciókba, addig mások a bírósági igazgatási pozíciót arra használják, hogy kevesebb ítélkezési gyakorlattal, pályázat nélkül is az ítélőtáblán, vagy akár a Legfelsőbb Bíróságon kössenek ki" - jegyezte meg az LB és az OIT elnöke, aki szerint Szelényinének az eset kapcsán tett nyilatkozatai bírói etikai kérdéseket vetnek fel. "Ha valakinek egy munkajogi intézkedés törvényességével problémái vannak, forduljon bírósághoz. Ez a szabályos eljárás, nem pedig az, hogy emberileg érthető, de alaptalan sérelmeit jogszabályszegésnek beállítva az OIT és annak elnökének tekintélyét igyekezzen aláásni" - mondta.

Arra a kérdésre, hogy milyen fogadtatásra találtak a bírói karban a reformok irányába tett lépései, a főbíró úgy reagált: többnyire jóindulatú támogatással találkozott, de "lehetnek egyéni sérelmek, alaptalan aspirációk, túlzott ambíciók". Esetenként pedig, mint jelen példa is mutatja, ezek a személyes motívumok a nyilvánosságban is nagy súllyal igyekeznek megjelenni, és az igazságszolgáltatás vezetésének, ezáltal az egész hatalmi ágnak a tekintélyét igyekeznek alaptalan kijelentésekkel csorbítani - tette hozzá.

A főbíró szerint ez elfogadhatatlan. Baka András hangsúlyozta: továbbra is szilárdan kiáll a főbírójelöltsége során meghirdetett elvek mellett. Eszerint időszerű az 1997-es igazságügyi reform elemzése, értékelése és folytatása. A független, önmagát igazgató bírósági rendszernek meg kell felelnie a hatékonyság, professzionalizmus és számonkérhetőség követelményének, javítani kell az átláthatóságot, nyilvánosságot - mondta.

Hozzátette, hogy eközben azonban nem szabad destabilizálni a működő rendszert, javítani csak a folytonosság jegyében szabad. "Ezeknek az elveknek a jegyében kezdtem hozzá többek között az OIT Hivatalának átszervezéséhez, és a hivatalvezetői poszt nyílt megpályáztatásához" - mondta a főbíró. Hozzátette, hogy a hivatalnak kulcsszerepe van az igazgatási munka megerősítésében. Korszerűbb szolgáltató tevékenységre van szükség, olyan szervre, amely hatékony lépéseket tesz a bírák adminisztratív terheinek csökkentéséért, például a statisztikai adatszolgáltatás, vagy a nyilvánosságra hozott ítéletek anonimizálása terén. Ennek szavai szerint az a végső célja, hogy a bírák az eddiginél jobban összpontosíthassanak az érdemi munkára, a jogkereső közönség számára oly fontos ítélkezés időszerűségének és szakmaiságának javítására.

A főbíró a napokban azért van Strasbourgban, hogy lezárja az utolsó, még folyamatban lévő ügyét az emberi jogi bíróságon, ahol 1991 és 2008 között három ciklust töltött. Elmondta: az intézményt létrehozó nemzetközi egyezmény rendelkezése, hogy a bírák mandátumuk lejártával sem hagyhatják félbe folyamatban lévő ügyeiket, azokat be kell fejezniük.

"Jelenleg is ennek a kötelezettségemnek teszek eleget" - tette hozzá az MTI-nek telefonon nyilatkozó Baka András. Egyúttal hangsúlyozta: semmiféle összeférhetetlenségi szabályt nem sért, nem tárgyal semmiféle Magyarországgal, vagy a magyar bírósági rendszerrel kapcsolatos ügyet.