Botrányok után biztonság

Egészséget veszélyeztető élelmiszer is felbukkanhat a piacokon

Nem azért élünk, hogy együnk, azért eszünk, hogy éljünk - régi, bölcs mondás, amelynek érvényessége talán soha nem volt olyan jelentős, mint éppen napjainkban.

_{2009.11.13 09:46}_MTI

Kinyomtatom

Fórumozok róla

+Nagyobb betűméret -Kisebb betűméret

_hirdetés

Az árubőség, az élelmiszerek tömeges importja, a megújuló kínálat bizony naponta zavarba ejti a gyanútlan vásárlót. Ez a zavar és tanácstalanság hatványozódik, ha kiderül - rendszerint utólag -, hogy egészséget veszélyeztető élelmiszer is felbukkanhat a piacokon, felrakhatják az áruházak polcaira, és bekerülhet a vásárló kosarába, onnan pedig a család asztalára.

Az "eszi nem eszi, nem kap mást" filozófiája már a múlté - mondja Bánáti Diána, a Központi Élelmiszer-tudományi Kutatóintézet főigazgatója, aki egyben elnöke az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóságnak, az EFSA-nak.

- E fontos poszt betöltője vajon miként látja a 2002-ben létrejött európai szervezet szerepét?

- Harmadik éve dolgozom elnökként ennél a szakmai szervezetnél, amely a nagy európai élelmiszerbotrányok után, és talán azok miatt is, jött létre. Globalizálódó világunkban a fogyasztókat egyre többféle, egyre gyakoribb negatív hatás éri. A koncentrált nagyüzemi termelésben kis helyen nagy árutömeg keletkezik. Az élelmiszerek többsége sokat utazik, különböző minőségű alapanyagokból készül, változó technológiával. Egyáltalán nem garantálható, hogy mindenhol egyformán betartják az élelmiszerek előállítására, utaztatására vonatkozó szigorú szabályokat, tehát belekerülhetnek egészségrontó, ártó anyagok az élelmiszerlánc egy-egy darabjába.

- Akkor tehát a fogyasztó jogosan lett gyanakvóbb, bizalmatlanabb, hiszen az annyiszor hangoztatott és hangsúlyozott élelmiszerbiztonságba olykor hiba csúszhat.

- Az élelmiszerbiztonság rendkívül fontos, központi kérdés. De ezért nem csak a lánc egyéb szereplői, hanem maguk a fogyasztók is felelősek. Változtak a fogyasztói szokások, nagyobb az igény az élelmiszerek eltarthatóságára, az emberek ritkábban vásárolnak nagyobb mennyiséget, hosszabb ideig tárolnak, ráadásul nem mindig megfelelő módon. Az élelmiszerekben vannak kórokozók, ha ezek a megengedett mennyiségen túl elszaporodnak, könnyen okozhatnak egészségkárosodást. Új és új kórokozók jelennek meg, ilyen volt a BSE, amelyet kergemarhakórként jelöl a köznyelv, vagy a dioxin, amely szintén pánikot okozott. Az előfordult és előforduló, de néha túlreagált biológiai és kémiai szennyeződések, amelyek kétségtelenül veszélyeztethetik a fogyasztók egészségét, az élelmiszerpolitika átgondolására késztették az Európai Uniót. Ebbe a gondolatkörbe illeszkedik az EFSA létrehozása is.

- A hivatal néhány éves működése hozott-e változásokat, és ha igen, milyeneket?

- Az eltelt időszak sok változást hozott, amelyek érintették az élelmiszer-szakpolitika alapelveit és az élelmiszerjogot is. A szemléleti változás fontos része, hogy a tudomány legfrissebb eredményei alapján a független szakmai szervezet kialakított egy kockázatbecslési és -elemzési rendszert. Ebbe tartozik a sokat hangoztatott "termőföldtől az asztalig" történő nyomon követhetőség. Az élelmiszerlánc valamennyi tagja felelős a maga területén, tehát a termeléstől a növényvédelmen, az állattenyésztésen, a takarmányozáson át a feldolgozásig, az adalékanyagok és tartósítószerek alkalmazásáig mindenhol kell felelősnek lennie. Ennek megfelelően, ezzel harmonizálva változott az élelmiszerjog is, ami egyértelmű szigorodást jelent. A tudományos alapú kockázatbecslés és -elemzés mellett igen lényeges harmadik elem a kockázatkommunikáció, ugyanis a fogyasztók joggal igényelnek több, pontosabb, őszintébb, érthetőbb információt élelmiszerekkel kapcsolatban, és ők is szeretnék eljuttatni észrevételeiket, tapasztalataikat a hivatalhoz.

- Akkor itt már nem egyoldalú kommunikációról, hanem párbeszédről van szó.

- Ez valóban így van, a bonyolult élelmiszerjelölések, a sok import, ismeretlen élelmiszer néha megzavarja és elbizonytalanítja a fogyasztót. Tavaly az Élelmiszerek és Takarmányok Gyors Vészjelző Rendszerének, a RASFF-nak köszönhetően 3 ezernél is több bejelentés érkezett, amelyekben főként kémiai és biológiai eredetű szennyeződésekre hívták fel a figyelmet, de túlzott adalékanyag- felhasználás és a növényvédő szerekkel történt szennyezettség is szerepelt bennük. A Magyarországot érintő bejelentésekre a mikotoxinszennyeződés és a szalmonellafertőzés volt jellemző, de újdonságként a csomagolóanyagból történt vegyületkioldódás is előfordult. A piacokon csak biztonságos termék jelenhet meg - ideális esetben. Ehhez elengedhetetlen az élelmiszerlánc minden tagjának tudatos felelősségvállalása. De nem mentesíthető a lánc végén lévő fogyasztó sem, hiszen a legtöbb fertőzés, élelmiszerből eredő egészségkárosodás a háztartásokban történik, a szállítás, tárolás, elkészítés, hűtés szabálytalansága miatt. A hatósági ellenőrzés következetessége, szigora, adott esetben szankciók alkalmazása a biztosíték egyfelől, hogy megfelelő élelmiszer kerül a háztartásokba. Az említett szankciók nem célként, hanem eszközként fogalmazódnak meg, de skálájuk a figyelmeztetéstől a pénzbüntetésen át a bezárásig terjedhet. A vevőnek joga van tudni minden esetben, hogy ki és mit hibázott, és azt is, hogy milyen következményekkel járt a szabálytalanság. Nem kell hét lakat alatt őrizni a "feketelistára" kívánkozó felelőtlenek nevét, a közvélemény ítélete ugyanis gyakran jelent visszatartó erőt, mivel a vásárlói bojkott adott esetben a legnagyobb büntetés. A jövőben mindenképpen felértékelődik a tájékozott, tudatos fogyasztó szerepe, olyannyira, hogy egy új diszciplína is született "fogyasztói tudományok" címen, ami a szakemberek számára kiemelt és izgalmas kutatási területet kínál.

A szakembereken kívül minden bizonnyal széles körű érdeklődésre tarthat számot a tudományos alapokon nyugvó fogyasztás, amelyet saját érdekünkben érdemes tanulmányozni.