"Menjünk át a Szabadság térre"

Toroczkay nem fizet: a bíróság elutasította a rendőrség kártérítési keresetét

A megismételt eljárásban is elutasította a Fővárosi Bíróság kedden a Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) Toroczkai László ellen indított kártérítési keresetét, amelyben a rendőrség mintegy 10 millió forintot követelt a Magyar Televízió székházának 2006-os ostrománál keletkezett rendőrségi károk miatt a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom tiszteletbeli elnökétől.

_{2010.02.02 15:46}_MTI

Kinyomtatom

Fórumozok róla

+Nagyobb betűméret -Kisebb betűméret

_hirdetés

A Fővárosi Bíróság - a korábbi, 2007 decemberében hozott döntését megismételve - azt mondta ki: a keresetnek nincs jogalapja, az alperes nem volt az események szervezője, felelőssége nem állapítható meg.

Az, hogy mások mellett Torockai László is mikrofonba mondta a Kossuth téren szerveződött spontán tüntetésen, hogy menjenek át a Szabadság térre, nem minősül szervezésnek. A bíróság ugyanakkor a határozatában rámutatott: a bíróság nem azt mondta ki, hogy nem történt károkozás, de azokért az elkövetők, a károkozók tartoznak felelősséggel.

A rendőrség korábban keresetét azzal indokolta, hogy a Kossuth téren 2006. szeptember 18-án demonstráló tömeg egy része Toroczkai László felszólítására ment át a televízió székháza elé. Ezért ő a felelős az ott keletkezett károkért. A Fővárosi Bíróság kimondta: nem látta okát, hogy megváltoztassa korábbi álláspontját, és a 2007-es határozatban foglaltakat változatlanul fenntartotta. Hozzátette: nem osztotta azt az alperesi álláspontot sem, hogy a Szabadság téren választási gyűlés történt volna, megítélése szerint ott spontán tüntetés volt. A bíró indoklása során hangsúlyozta: a gyülekezési törvény az írásos bejelentési kötelezettséget előíró részében tételesen tartalmazza, mi minősül szervezésnek: ez az időpont, a helyszín megadását, valamint a cél és az esemény lefolyásának meghatározását jelenti.

Hozzátette: ezek együttes megléte minősül szervezésnek, amely többletfelelősséggel jár. Önmagában az, hogy "menjünk át a Szabadság térre", ezt nem meríti ki - tette hozzá.

Mindezek alapján jogalap hiányában a bíróság elutasította a rendőrség keresetét. A Fővárosi Bíróság 2007 decemberében már hozott egy határozatot az ügyben, akkor a mostani döntéssel egyezően a jogalap hiányára hivatkozva utasította el a rendőrség keresetét. Ezt a döntést azonban a Fővárosi Ítélőtábla hatályon kívül helyezte és új eljárás lefolytatását rendelte el, így a per ismét a Fővárosi Bíróságra került.

Az ítélet nem jogerős, az ellen a kézhezvételtől számított 15 napon belül fellebbezhet a rendőrség. A bírósági tárgyalást követően Morvai Krisztina - aki az MTI kérdésére azt mondta, hogy európai parlamenti képviselőként és az emberi jogok iránt elkötelezett jogászként vett részt a határozathirdetésen - újságíróknak nyilatkozva üdvözölte a bíróság döntését. Véleménye szerint "a bíró volt olyan karakán, hogy azt mondta: nem változott az álláspontom és meghozta ugyanazt a döntést", mint amit 2007. decemberben.

Újságírói kérdésre válaszolva szólt arról is, hogy - bár ő maga köztudottan nem tagja a Jobbiknak - de információi szerint Budaházy György nem a Jobbik színeiben, hanem önállóan, független képviselőként indulni kíván az áprilisi országgyűlési választásokon.

Arra a kérdésre, hogy pártolná-e ha Budaházy György a Jobbik listájára felkerülne, azt mondta: "én bármit pártolnék, amit ő szeretne, mert azt gondolom, hogy egy remek szabadságharcosról van szó. Egy elnyomott nemzet életében egy ilyen ember, mint Budaházy György, egy kincs és bármilyen formában venne ő részt a továbbiakban a közügyek intézésében, a politizálásban és a magyar nemzet vezetésében, az a magyar nemzetnek jót tenne."

Budaházy Györgyöt a budapesti Szabadság téri szovjet emlékmű megrongálása miatt indult büntetőperben ötszázezer forint pénzbüntetésre ítélték a Pesti Központi Kerületi Bíróságon. Az ítélethirdetésre nem sokkal Morvai Krisztina nyilatkozata után került sor.