Minden voks számít...

Kampány a fiatalok áprilisi szavazatáért

Kampányt indított az Európai Választási Szakértők Egyesülete (ACEEEO) azért, hogy a fiatalok magasabb arányban vegyenek részt az áprilisi országgyűlési választásokon - mondta a szervezet főtitkára pénteken az MTI-nek.

_{2010.02.05 12:57}_MTI

Kinyomtatom

Fórumozok róla

+Nagyobb betűméret -Kisebb betűméret

_hirdetés

Az ACEEEO tapasztalata szerint az először szavazók keveset tudnak a pártok tevékenységéről, a szavazás menetéről és rendkívül alacsony, messze az országos átlag alatti a részvételük a választásokon. Ennek okát a szakértők abban látják, hogy a fiatalok nem tudják, mi a szavazás, mi a demokrácia - mondta Tóth Zoltán. A szervezet a fiatalok választási részvételi arányának növelése érdekében folytatja 2000-ben elindított, "Első választók a Parlamentben" című pártsemleges kampányát.

Az elmúlt évtizedben a program hatezer első választót vezetett be a demokráciába és győzött meg a választásokon való részvétel fontosságáról. Minden pénteken 10 és 11 órakor várják az előre bejelentkezett középiskolai csoportokat a Parlament épületébe, ahol a fiatalok előadást hallhatnak a választásról és kérdéseket tehetnek fel. A foglalkozás a Parlament épületének megtekintésével zárul. Az e heti előadást - a választások világnapjának ünnepségével együtt - pénteken tartották az Országgyűlés épületében, a hatvan részt vevő diák két fővárosi gimnáziumból érkezett.

Az ünnepségen Boross Péter volt miniszterelnök kiemelte: a választáson való részvétel erkölcsi kötelesség, és aki nem nyilvánít véleményt a szavazáson, az nem minősítheti a kormány és az ellenzék munkáját. Avarkeszi Dezső, az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium államtitkára arról beszélt, hogy a magyar választási rendszer nem elég arányos, nem tükrözi teljes mértékben a választói akaratot. Kijelentette: "szimpatikusnak" tartja a német választási rendszert, amely szerint egyéni jelöltekre szavazhatnak a választók, de kompenzációval teljesen arányossá tehetik a választás eredményét.

Szólt arról is, hogy átgondolásra érdemes a többi között az ajánlószelvények rendszere, a kampánycsend, a parlament létszáma, valamint az, hogy nem állnak rendelkezésre megfelelő szankciók a választási jogsértésekre. Az ajánlószelvényekről szólva Avarkeszi Dezső azt mondta, hogy nem jó a jelenlegi rendszer, és egyetértett Tóth Zoltánnal abban: a kauciós módszer növelné a "fekete pénzek" mennyiségét. Mint hozzátette, ő maga azt támogatná, ha a választópolgároknak a hivatalban személyesen kellene bejelenteniük, melyik jelölt indulását támogatják.

Szigeti Péter, az Országos Választási Bizottság (OVB) elnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy aki nem törődik a köz dolgaival, elszegényíti a saját életét is, és - mint fogalmazott - érdemes odafigyelni a társadalmi-politikai folyamatokra, érdekes azokat megérteni, feldolgozni és részt venni a választásban. Boross Péter felvetette, hogy véleménye szerint a választáson győztes pártnak nem fűződik érdeke a választási rendszer átalakításához. Avarkeszi Dezső a kerekasztal-beszélgetésen - arra a hallgatói kérdésre, hogy körvonalazódik-e megegyezés a pártok között a választási rendszer átalakításáról - elmondta: olyan részletkérdésekről kellene dönteni, mint például a külképviseleti szavazás, erről többször tárgyaltak a pártok képviselői, és felmerült az elektronikus szavazás, illetve a levélben szavazás mint megoldási mód. Boross Péter szerint a kisebb parlamentről folyó vita a szavazatszerzésről szól, ő maga - mondta - egy 200-220 fős képviselőházat és egy 60 fős második kamarát tartana indokoltnak. Emlékeztetett arra: 1608-tól négy évszázadon keresztül, 1945-ig kétkamarás volt a magyar Országgyűlés.

A képviselőházban a képviselők "a pártok düheit képviselik", a felsőház azonban - ahová nem általános választással kerülnének a képviselők, annak tagjait arra hivatott intézmények, így a tudományos akadémia, egyetemek, egyházak választanák meg - más elvek szerint vizsgálná felül a döntéseket, amit most a köztársasági elnöknek kell megtennie. A volt miniszterelnök azt mondta, "nagy bűn", hogy a magyar rendszerben előfordulhat, hogy a szavazatok akár 12 százaléka nem hasznosul, vagyis - tette hozzá - "nincs józan alternatívája" a listás szavazásnak.