A realitása ennek nulla, mégis beszél róla...

Bajnai nagykoalícióval akarna jót Magyarországnak

Bajnai Gordon szerint Magyarország érdekeit ma leginkább egy nagykoalíció vagy egy ezzel egyenértékű társadalmi szerződés szolgálná.

_{2010.02.16 07:43}_MTI

Kinyomtatom

Fórumozok róla

+Nagyobb betűméret -Kisebb betűméret

_hirdetés

A miniszterelnök a Mozgó Világnak adott interjújában úgy fogalmazott: tudja, hogy ennek nincs realitása, de az országnak ez lenne a legjobb, mert még sok olyan alapvető átalakítási feladatot kell véghezvinni, ami kétharmados többséget igényel, ennek a kétharmadnak azonban megegyezésen, és nem valamely politikai erő hegemóniáján kellene alapulnia.

A kormányfő a január elején készített, kedden megjelent interjúban úgy vélekedett: meg kellene állapodni hosszú távra, kormányokon sokszorosan átívelő módon néhány alapvető teendőben azokkal a nagy rendszerekkel kapcsolatban, amelyeket az elmúlt húsz évben Magyarország meghaladott. Ide sorolta az adórendszer, az önkormányzati rendszer, az állam, a politika világának átalakítását, a kampány- és pártfinanszírozás kérdéseit, a korrupció visszaszorítását, a kisebb parlamentet ügyét, az oktatás területét és a szociális rendszerben az érdekeltségi viszonyok alapvető átalakítását.

Véleménye szerint a magyar állam - és benne a kormány - gyenge, tehát meg kellene erősíteni, nem azért, hogy erőszakosabb lehessen, hanem azért, mert most a magyar kormányzást, a központi közigazgatást részérdekek temetik maguk alá, pedig a kormányzásnak a közérdeket kellene érvényre juttatnia.

Bajnai Gordon szerint a válság kapcsán az a nagy kérdés a magyar társadalom számára, hogy abból a sokkból, amit az elmúlt évben elszenvedett - bár a legrosszabbat, az összeomlást nagy áldozatok árán sikerült elkerülnie -, képes-e levonni a tanulságokat. "Vajon képes lesz-e két legveszélyesebb ellenségével leszámolni: a csodavárással és a reményvesztettséggel?" - tette fel a kérdést.

Az interjúból kiderül, hogy Gyurcsány Ferenc először 2004-ben hívta a kormányába Bajnai Gordont, aki akkor még azt válaszolta a felkérésre: "akkor szólj nekem, ha nagyon nehéz lesz a helyzet!" Mint mondta, 2006-ban ugyanezért mondott igent az ismételt felkérésre. "Első alkalommal azt válaszoltam, akkor szóljon, ha nagy átalakításokat kell végrehajtani, és amikor nem pusztán a rövid távú logika működik. Azt nem gondoltam, hogy ennyire bejön, amit mondok. És amikor igent mondtam a felkérésre, nem azért tettem, mert politikai karrierre vágytam, hanem azért, mert azt gondoltam, hogy aki megteheti, hogy valamit adjon az országnak az életéből, cserébe azért a lehetőségért, amit addig kapott, mert én nagyon sok lehetőséget kaptam, akkor az elől nem szabad elmenekülni" - idézte fel a 2006-ban történteket.

Arra a kérdésre, hogy a 2008 elejéhez hasonló válságos helyzetben akár más színezetű, például jobboldali pártok felkérésére is igent mondott volna-e, azt válaszolta: az üzleti életben eltöltött tizenhat év során megtanulta, hogy mindig az adott helyzetre kell a legjobb megoldást megtalálni, de hozzá a liberális-szociáldemokrata vagy szociálliberális megoldások állnak általában közel. Éppen ezért csak olyan pártok támogatását fogadhatja el, amelyek osztoznak vele abban az elképzelésben, milyen irányba és milyen értékek szerint kell haladnia az országnak.

Bajnai Gordon az MSZP-vel és az SZDSZ-frakcióval kötött kompromisszumokról azt mondta: ezek sokszor jobbá tették a programot, de neki is, aki a gazdaságból érkezett a kormányzásba, voltak illúziói, amelyekkel le kellett számolnia. A különböző ügyekben érintett szocialista politikusokkal kapcsolatban úgy vélekedett: ezek egyedi ügyek, majd a bíróság eldönti, ha valaki vétkes. Arra a kérdésre, mekkora szerepe volt abban, hogy az MSZP kettős állampolgársággal kapcsolatos álláspontja megváltozott, úgy felelt: nem helyes, ha ezt - mint sok más témát - az egyik oldal sajátítja ki.

"Ez nemzeti felelősség, nemzeti ügy, joggal várják tőlünk a segítséget, a támogatást a határ túloldalán. Magyarország számára ez az ügy önbecsülés kérdése is kell, hogy legyen" - jelentette ki a kormányfő. A miniszterelnök Sólyom László szavait idézve hangsúlyozta: a határon túli magyarok a kultúrnemzet részei, és van elvárásuk a magyar kormánnyal szemben. Ezt - fűzte hozzá - minden országban elismerik, a szomszédos országok kormányai is, ugyanakkor ennek szilárd elvi alapja kell, hogy legyen.

"Magyarország az elmúlt száz évben súlyos, fájdalmas árat fizetett azért, hogy megtanulja, ennek nem szabad semmilyen területi követeléssel összekapcsolódnia, mert mindig több veszteséggel jár határon innen és túl, ha ezt megpróbálják valamifajta irredenta, revizionista vagy más köntösbe öltöztetni" - szögezte le.