Lesz-e Fidesz kétharmad?

Bajnai kétharmada: fej-fej mellett az MSZP és a Jobbik

A megkérdezettek az iskolai osztályzatok alapján csak kétharmadra értékelték a távozó Bajnai Gordon miniszterelnöki munkáját - ez derül ki a Nézőpont Intézet legfrissebb, februári felméréséből.

_{2010.02.24 14:02}_{Nézőpont Intézet}

Kinyomtatom

Fórumozok róla

+Nagyobb betűméret -Kisebb betűméret

_hirdetés

Január óta sem az MSZP (11 százalék), sem a Jobbik (9 százalék) támogatottsága nem változott érdemben az aktív, részvételüket biztosra ígérő szavazók körében, küzdelmük a második helyért folytatódik. A Nézőpont Intézet modellparlament számítása szerint a Fidesz továbbra is megszerezheti a kétharmados többséget.

Bajnai osztályzata: Noha az immár búcsúzó miniszterelnök kevésbé volt megosztó személyiség, mint Gyurcsány Ferenc, eddigi tevékenységét az iskolai osztályzatoknak megfelelő, ötfokú skálán az összes megkérdezett csak kétharmadra (2,57) értékelte. Nem meglepő, hogy a Fidesz és a Jobbik támogatói átlagosan kettest adtak Bajnai Gordonnak, az azonban elgondolkoztató, hogy az MSZP szimpatizánsai is csupán erős hármast (3,28) írtak bizonyítványába.

Talán azért, mert elmaradt a megválasztásakor remélt/ígért „szocialista népszerűségi reneszánsz”. Ennek ellenére várható, hogy a baloldali választók körében idővel megszépül Bajnai emléke, amely jó alap lehet egy esetleges visszatéréséhez.

Miniszterelnök kerestetik: A távozó kormányfő kényelmes pozícióból szemléli a küszöbön álló választásokat, hiszen megválasztásához hasonlóan most sem kell a választók kegyét keresnie. Mivel – az euró érdekében – továbbra is megszorításokról beszél, az osztogatást ígérő MSZP is mintha hátratolta volna. Posztjáért, nagyrészt hónapok óta változatlan erőviszonyok mellett, mások küzdenek: tízből négyen (42 százalék) most is Orbán Viktort választanák miniszterelnöknek. Bokros Lajos viszont jelentősen vesztett vonzerejéből. Míg az év elején még a megkérdezettek 15 százaléka kívánta őt Bajnai utódjának, ma már csak 10 százalékuk tart ki mellette.

Úgy látszik az MDF kül- és belharcai koptatják a párt jolly jokerét is.

Pártszimpátia: Január óta sem az MSZP (11 százalék), sem a Jobbik (9 százalék) támogatottsága nem változott érdemben az aktív, részvételüket biztosra ígérő szavazók körében, küzdelmük a második helyért folytatódik.

Mivel az aktív szavazók harmada (34 százaléka) bizonytalan vagy titkolja pártszimpátiáját, a Nézőpont Intézet egyes pártok identitásképző személyeire vagy programpontjaira rákérdezve próbálja meghatározni az ő lehetséges választásukat. Az így számított potenciális, maximálisan elérhető szavazótábor sem mutat érdemi elmozdulást: a szocialisták legfeljebb 22, a szélsőjobboldal legfeljebb 18 százalékot szerezhet számításaink szerint.

Figyelmet érdemel a Fidesz-tábor alakulása is, amely január óta a bizonytalanok javára enyhén zsugorodott (47-ről 42 százalékra). Mindez arra figyelmeztet, hogy a polgári oldal határán – ahogy azt korábban is jeleztük – nagy a jövés-menés, a pillanatnyi hangulattól függ, hány támogatójából lesz valóban szavazó.

Két szavazat dilemmája: Orbán Viktor országértékelő beszédében hangsúlyozta, hogy a „nagy változásra” vágyóknak mindkét szavazatukkal a Fideszt kell támogatnia.

A figyelmeztetés nem véletlen: minden nagyobb párt táborában vannak más politikai erővel is szimpatizálók, akik listán szívük második választását segíthetik a parlamentbe.

A „másodlagos pártpreferencia” vizsgálat viszont azt mutatja, hogy a Fidesz támogatóinak 78, míg az MSZP esetében 84 százaléka második szavazatával is kitartana első választása mellett. Ez a változás a kampány eredménye: januárban még a Fidesznél csak 70, míg az MSZP-nél 62 százalékos volt a hűség.

Modellparlament: Az egyéni jelöltre és a pártlistákra leadott szavazatok alapján lehet csak pontosan kiszámolni a következő Országgyűlés pontos összetételét. Néha igen kevés szavazaton is múlhat egy-egy mandátum és a biztos parlamenti többség. A januári modellparlamentünk módszertanával februárban is kiszámoltuk a potenciális szavazótáborok alapján a várható erőviszonyokat. A magyar mandátum-számítási rendszer bonyolultsága miatt a Fidesz gyengülése egyelőre „csak” 3 mandátum elvesztésével járt (264 fő), míg az MDF-nek zsugorodása (potenciális tábora 8-ról 5 százalékra csökkent) miatt nyolc mandátumról kellett lemondania (11 fő). Utóbbiakon az MSZP (60 fő) és a Jobbik (51 fő) osztozott. Így törékenyen, de a Fidesznek még mindig meg lehet a kétharmada.