Nőtt a választási hajlandóság is

A kampány ereje: Továbbra is éllovasként tarol a Fidesz

A Tárki Társadalomkutatási Intézet felmérése szerint a kampány hatására nőtt a pártpreferenciával rendelkezők aránya, s ezzel együtt valamelyest csökkent a preferenciájukban bizonytalanok és a válaszmegtagadók aránya.

_{2010.03.04 07:17}_MTI

Kinyomtatom

Fórumozok róla

+Nagyobb betűméret -Kisebb betűméret

_hirdetés

Az ezer felnőtt megkérdezésével, február 10-24. között végzett kutatás alapján a Tárki azt várja, hogy április 11-én, az országgyűlési választások első fordulójában a részvétel mértéke 63-65 százalék között lesz. Ez esetben a Fidesz-KDNP a listás szavazatok 53-55 százalékára, az MSZP 21-23, a Jobbik 10-12 százalékára számíthat. Rajtuk kívül az LMP, esetleg az MDF érheti el a parlamentbe jutáshoz szükséges 5 százalékot.

A Fidesz-KDNP támogatottsága a teljes felnőtt lakosság körében februárban 37 százalék (decemberben 37, januárban 35 százalék) volt. Az MSZP tábora ugyanakkor a decemberi 11 és a januári 12 százalék után februárban 15 százaléknyi lett. A biztos szavazó pártválasztók közül 61 százalék a Fidesz-KDNP-t támogatja, míg az MSZP szavazótábora 22 százalékon áll. A teljes népességen belül 7 százalék a Jobbik támogatottsága (decemberben 7, januárban 6 százalék volt), a biztos szavazó pártválasztók között 11 százaléknyi. Az LMP támogatottsága a teljes lakosságon belül 4, a biztos szavazó pártválasztók körében pedig 3 százalékos, szemben az előző hónapban mért 1 százalékkal. Az MDF szavazói a teljes lakosságon és a biztos szavazó pártválasztókon belül is 2 százalékot tesznek ki, míg az SZDSZ tábora a teljes felnőtt lakosság körében 1 százalékos.

A biztos szavazó pártválasztók körében viszont az SZDSZ elveszítette a januárban mért 1 százalékos támogatottságát. A Tárki elemzése szerint az egyik legnagyobb bizonytalansági tényező az, hogy a Jobbik "mennyi szavazót lesz képes elcsábítani a Fidesztől". A két párt szavazótábora közötti határvonalat erősen befolyásolja - hangsúlyozták -, hogy a bizonytalankodók között mennyire sikerül Orbán Viktornak, illetve Vona Gábornak meggyőzőnek mutatkoznia.

A biztos részvételű, de bizonytalan preferenciájú választók között még mindig maradt 7-10 százaléknyi szavazó, akiknek a szimpátiáját ma még nem lehet tudni. Ebben a körben a legnagyobb esélye az LMP-nek és az MDF-nek van szavazatokat szerezni. A Tárki a választások előtti utolsó előrejelzését április 7-én teszi közzé.

A Nézőpont Intézet felmérése szerint az általa megkérdezettek 39 százaléka támogatja a Fideszt, 9 százaléka az MSZP-t és 8 százaléka a Jobbikot. A cég a reprezentatív mintán alapuló kutatás során ezer embert kérdezett telefonon, február 26-28. között. Az előző két hétvégén az aktív szavazók 43, illetve 42 százaléka volt Fidesz-támogató, a februári végi kutatás szerint viszont ismét 48 százalékuk támogatta a legnagyobb ellenzéki pártot. Az aktív szavazók 10 százaléka az MSZP-re, 8 százaléka a Jobbikra szavazna. A Forsense február 3-11. között végzett felmérése is azt mutatja, hogy továbbra is három párt parlamentbe való bejutása tekinthető biztosnak.

A cég szerint biztos szavazó pártválasztók körében a Fidesz 59 százalékos támogatottsága továbbra is igen jelentős előnyt mutat a második helyezett MSZP-vel szemben (18 százalék). A Jobbik 14 százalékos eredményével biztos bejutónak számít.

A Századvégnek a Kód intézettel közösen végzett, február 1-6. közötti, ezer, véletlenszerűen kiválasztott felnőtt megkérdezésével folytatott felmérése szerint a biztosan szavazó, pártot választó megkérdezettek körében a Fidesz 58 százalékos támogatottsággal rendelkezik, míg a szocialistákat 23 százalék választaná. A harmadik legerősebb politikai erő a Jobbik, amelynek támogatottsága továbbra is 10 százalékos.

A választópolgárok 45 százaléka egyáltalán nem követi nyomon a politikai hirdetéseket, míg 38 százaléka pártállástól függetlenül minden hirdetést figyelemmel kísér - derül ki a KutatóCentrum és a Marketing and Média közös felméréséből. A minta kor és nem tekintetében reprezentálja a hazai 18-64 éves magyar lakosságot. Azoknak a többsége, 69 százaléka, akik nyomon követik a választási kampányokat, beállítottságtól függetlenül minden politikai témájú reklámot megnéznek. A megkérdezettek csupán 16 százalékát érdeklik csak annak az egy pártnak a hirdetései, amellyel szimpatizálnak, és 11 százalékuk kíváncsi kizárólag a nagy pártokra.

A férfiakat köti le jobban a politika: 57 százalékuk kísér figyelemmel valamilyen politikai tartalmú hirdetést, míg a nőknek csupán 52 százaléka érdeklődik a téma iránt. Kort tekintve az idősebbek a nyitottabbak: az 55-64 évesek 68 százaléka legalább egy párt programjából naprakész, ebből 55 százalék minden párt kampányát nyomon követi. A felmérés szerint a pártok programjairól a televízió és az internet szolgáltatja a legtöbb hasznos információt, minden második megkérdezett ezekből médiumokból tájékozódik.

A szórólapokat és nyomtatott sajtót már csak a választópolgárok közel egyharmada tartja hasznos információforrásnak, 23 százalék pedig úgy gondolja, hogy a pártok programjairól semmilyen médium nem nyújt számára értékes tájékoztatást. Amíg a televízióból inkább az idősebbek informálódnak, addig az internet a fiatalok és a férfiak körében népszerűbb. A szórólapokból legnagyobb arányban a kisvárosokban, valamint a községekben és falvakban élők szereznek információt.