Választáskor jó kis vesszőparipa a tanügy

Mindegyik párt az oktatás megújítását szajkózza

A parlamentbe igyekvő nagyobb pártok programjainak hangsúlyos eleme az oktatás megújítása: az MSZP feltenné a tananyagot az internetre, a Fidesz-KDNP megszüntetné az iskolai buktatás tilalmát, az MDF egész napos intézménnyé tenné az iskolát, a Jobbik pedig kötelezővé tenné a hittant.

_{2010.03.04 07:27}_MTI

Kinyomtatom

Fórumozok róla

+Nagyobb betűméret -Kisebb betűméret

_hirdetés

Az MSZP az oktatás területén továbbvinné a már általa megkezdett lépéseket: folytatná a szakképzés megújítását, az iskolafelújítási és ösztöndíjprogramokat, még több évfolyamnak adna rászorultsági alapon ingyenes étkeztetést az általános iskolában. A szocialisták rehabilitálnák a pedagógusképzést, fenntartanák a tanárok többletmunkáját elismerő-ösztönző pótlékrendszert; vállalnák, hogy ha az intézményfenntartó nem képes az elvárható színvonalon ellátni kötelező közoktatási feladatát, állami kollégiumokat, speciális fejlesztési feladatokat ellátó iskolákat hoznak létre.

Az MSZP az interneten keresztül minden iskola számára hozzáférhetővé tenné a tananyagot, a 35 éven felüliek számára fedezné egy idegen nyelv alapfokú elsajátításának költségeit, s egy vagy két emelt szintű érettségihez kötné a diplomát adó képzésre való jelentkezést. A szocialisták nem engednék be a közoktatásba a kötelező hittanórát, és minden településen működtetnének alsó tagozatot. Az MSZP szakmacsoportonként felülvizsgálná a bolognai rendszerre való áttérés tapasztalatait, és elvégezné a szükséges korrekciókat. Az "osztálytermi konfliktusokat" elsődlegesen pedagógia módszerrel oldaná meg az MSZP, a jogi kényszereket pedig csak végső eszközként használná.

A Fidesz-KDNP programjának három kulcseleme: a pedagóguspolitika, a nevelés és a nagyobb állami szerepvállalás a közoktatásban. A tervek között szerepel, hogy legalább a pedagógusok bérét garantálja a központi költségvetés; a mai 60-40 százalékos önkormányzat-állam támogatási arányt 25-75-re változtatnák, szakmai különbséget tennének a jól és a kevésbé jól dolgozók között. Problémát jelent ugyanis, hogy a pedagógus-bérrendszert nem emelték ki a közalkalmazotti bértáblából.

Az óvoda és az általános iskola alsó tagozatát egyaránt megtartanák a kistelepüléseken. A Fidesz átalakítaná a pedagógusképzést, és lehetővé tenné, hogy az iskola mindenféle egyéb kötelezettség nélkül eltanácsolhassa a problémás tanulót - ilyenkor szerintük a szülők dolga lenne új iskolát keresni. A hátrányos helyzetű vidékeken fokozott anyagi és szakmai támogatás mellett kiemelt oktatási körzeteket hoznának létre. Jelentősen bővítenék a tehetséggondozást szolgáló programokat. A Fidesz-KDNP megszüntetné az iskolákban a buktatás tilalmát, ez ugyanis ellehetetleníti az iskolákban folyó szakmai munkát. A felsőoktatási intézményekbe való belépés feltételéül az emelt szintű érettségit határoznák meg.

A KDNP új oktatási törvények megalkotására is ígéretet tett, a párt célja, hogy minden korosztály mintegy felének legyen lehetősége felsőfokú tanulmányokat folytatni államilag finanszírozott formában, az oktatási rendszer finanszírozásának GDP-arányos százaléka haladja meg az EU legfejlettebb országaiét.

Az MDF azt vallja, legyen teljesen ingyenes alapoktatás, és legyen az iskola egész napos intézmény, négyszeri étkezéssel, és azt javasolja, hogy körzetenként, járásonként legyen iskola kialakítva, melyben koncentrálni lehet az anyagi erőforrásokat. Programjában szerepel, hogy az óvodás kor utolsó évéig járjon minden gyermek után a családi pótlék, majd 14 éves korig járjon alanyi jogon az egész napos iskola, 14 éves kor fölött pedig akkor járjon családi pótlék, ha a gyermek tanul.

Bokros Lajos, az MDF miniszterelnök-jelöltje többször kifejtette: nincs szükség 77 akkreditált felsőoktatási intézményre, szükség van viszont a szakképzés színvonalának javítására, a felsőoktatási intézmények közötti versenyre és a tandíjra. A párt minősítené az összes hazai állami felsőoktatási intézményt, úgy, hogy független, nemzetközi szakértőkből álló bizottságok mérnék fel minden hazai egyetem minőségét, és ennek alapján rangsort készítenének. E program szerint az egyetemeket három csoportba: a megmaradók, a beolvadók és a megszűnők közé sorolnák.

Az MDF megszüntetné a felsőoktatási dolgozók közalkalmazotti jogállását, felváltaná a fejkvóta alapú finanszírozást a fix összegű állami támogatással, amely összefüggne a felsőoktatási intézmények rangsorában elért helyezéssel. A párt létrehozná a Munkaügyi és Oktatási Minisztériumot, és megreformálná az oktatás minden szintjét.

A Jobbik is az oktatást tartja a legjobb befektetésnek. A párt oktatáspolitikai koncepciója erős nemzettudattal és versenyképes tudással felvértezett fiatalokat szeretne, akik boldogulásukhoz és kibontakozásukhoz Magyarországon találják meg a maguk számításait. A Jobbik központosított, mindenki számára kötelező tantervet vezetne be, kialakítaná a tanügy-igazgatási rendszert. Lépéseket tenne a pedagógusok tekintélyének helyreállításáért és a nevelő-oktató munka megerősítéséért is. A párt választási programjából kiderül, hogy támogatja az osztályzást és az évismétlést is, valamint erősebb hangsúlyt fektetne a történelem, a magyar és az ének-zene oktatásában a magyar vonatkozásokra. Kötelezővé tennék a hittant vagy erkölcstant. A Jobbik elképzelései szerint az általánosban egy, középiskolában pedig két idegen nyelvet sajátítanának el magas szinten. Eltörölnék a 6+6 éves rendszert és megerősítenék a 8+4 éves rendszert, továbbá megszüntetnék a kétszintű érettségit. A párt határozottabban szankcionálná a tanulók által elkövetett erőszakos, rongáló cselekedeteket, és a sorozatosan szándékos, durva esetek elkövetőit eltanácsolnák az intézményekből. A Jobbik megszüntetné a bolognai rendszert, visszaállítaná a 8 féléves főiskolai és 10 féléves egyetemi képzést.