"A történelmi folytonosság visszaállítása a cél"

Pozsgay: Megvan a politikai háttere az alkotmányozásnak

Stabil, kiszámítható intézményrendszer és a történelmi folytonosság helyreállítása; ezek lesznek majd a legfőbb hozományai a új alkotmánynak - nyilatkozta Pozsgay Imre, a rendszerváltás előtt és körül szerepet vállalt politikus, az új alkotmányt Orbán Viktor miniszterelnök kérésére kidolgozó tanácsadó testület egyik tagja a Duna Televízió Hattól nyolcig című műsorának.

_{2010.07.29 11:14}_{ma.hu/duna tv}

Kinyomtatom

Fórumozok róla

+Nagyobb betűméret -Kisebb betűméret

_hirdetés

Pozsgay úgy látja: a mostani parlamenti többség bőséges politikai hátteret ad az alkotmányozás megindításához, és nem ért egyet a folyamat bírálóival.

"A mostani alkotmány nem adott lehetőséget a népnek arra, hogy ellenőrizze a nemzeti vagyonnal való gazdálkodást, ezen belül is az állami tulajdon sorsát. Spontán privatizációban főleg azok, akik korábban is kezelték, megszerezték e vagyon egy részét, és közreműködtek annak kijátszásában is" - mutatott rá a jelenlegi alkotmány általa vélt egyik hibájára Pozsgay Imre, az új alaptörvény kidolgozására Orbán Viktor által felkért tanácsadó testület egyik tagja.

A preambulum - a nemzeti egység kifejezője

Ami az új alaptörvényt illeti, arról Pozsgay azt mondta: annak mindenekelőtt a politikai alapjait kell megvetni. Ezt tükrözi majd a preambulum - ez fogalmazza meg a társadalom politikai szándékait, és tartalmazza majd azt a két-három kérdést, "amelyben a nemzet egységes lehet". Az alkotmányozásnak megvan a legitim, törvényes alapja azzal, hogy erős, kétharmados többség jött létre az Országgyűlésben, amely a felelősséget is vállalhatja az alkotmányért - szögezte le a politikus.

"Azok, akik fanyalogva arról beszélnek, hogy milyen jogon kezd alkotmányozni ez a törvényhozás, elfelejtik, hogy ők is elkezdték 1994-98 között, de megrettentek tőle. Elfelejtik, hogy az általuk oly védett mostani alkotmány is kimondja, hogy akinek kétharmadosnál nagyobb parlamenti többsége van, az alkotmányozásra is alkalmas" - érvelt az új alaptörvény mellett Pozsgay Imre.

Megbízható intézményrendszer, a történelmi folytonosság helyreállítása

Az új alkotmány szerepe és várható társadalmi hatásai közül Pozsgay kiemelte, hogy az megbízható és kiszámítható intézményrendszert teremt majd. Ez pedig megteremtheti a bizalmat a közjogi intézményekben.

"Az emberek látják, hogy az ország rovására bűnöket lehet elkövetni következmények nélkül, ezért vesztesnek érzik magukat.

Ebből a lélektani helyzetből az új alkotmány kihozza a társadalmat, amikor megmutatja, hogy a társadalmi felelősség is vele jár a jogokkal" - hangzott az érvelés. Pozsgay kijelentette: a másik fontos cél helyreállítani a történelmi folytonosságot, amelyet 1949-ben megszakítottak.

Ez úgy értendő, hogy a mostani, ideiglenes és sokszorosan módosított alkotmánnyal is, ma is hordozzuk annak a korszaknak és állapotnak "az emlékeit és bizonytalanságait", amely a sztálini alkotmány átvételével kezdődött és amely "nyíltan, kihívó módon üzente az országnak, hogy elvettük a szuverenitásotokat, függetlenségeteket" - magyarázta a történelmi folytonosság helyreállítására vonatkozó utalását a politikus.

A történelmi helyreállítás és a Szent Korona ügye kizárólag azt jelzi, hogy folytonosság van.

A magyar állam, még amikor szuverenitásától megfosztották is, akkor is működött valami módon és intézményi keretek között - szögezte le Pozsgay Imre.

Erősebb elnökre lenne szükség

Mit ért az alatt, hogy az új alkotmány esetleg a félprezidenciális rendszert rögzítse? - hangzott a Hattól nyolcig felvetése. Pozsgay Imre erre úgy reagált: a szinte tisztán formális (mai) elnöki szerepet egy erősebb elnöki szerepre kell átváltani.

A Horn-kormány idején is lehetett volna új alaptörvény?

A szocialista párt mostani bírálataira, miszerint a Horn-kormány idején az MSZP-SZDSZ koalíciónak is volt alkotmányozó többsége, ám ezzel mégsem élt az akkori ellenzék bevonása nélkül, Pozsgay úgy reagált: önkényesen mondták ki ezt 1994-98 között az akkori kormánypártok, "ami arra utal, hogy a koalíciós partnerek - az MSZP és az SZDSZ - belül nem tudtak megegyezni az alkotmányozásról".

A tanácsadó testület tagja úgy emlékszik: abban a ciklusban is készült terv az új alkotmányra, méghozzá Bihari Mihály és munkatársai által, amit azonban "akkor lesöpörtek az asztalról, mert a koalíció belső viszonyai nem tették lehetővé az elfogadtatását.

Így megúsztuk egy kurzusalkotmány nélkül" - mondta a politikus-szakértő. Hozzátette: : a mostani nem kurzusalkotmány lesz, hiszen óriási politikai felhatalmazás alapján készült, az előkészítő testület pedig igyekszik széles körű társadalmi kapcsolatokat bevonni a munkába.