Több kérdésben nem lehet népszavazást tartani

A kórházi napidíjról, vizitdíjról és a tandíjról szavazunk

2008. március 9-én Magyarországon ügydöntő népszavazást tartanak a kórházi napidíj, a vizitdíj és a tandíj ügyében. A népszavazást Sólyom László köztársasági elnök 2008. január 23-án írta ki.

_{2008.03.09 07:27}_MTI

Kinyomtatom

Fórumozok róla

+Nagyobb betűméret -Kisebb betűméret

_hirdetés

Az alkotmány szerint országos népszavazást döntéshozatal vagy véleménynyilvánítás céljából lehet tartani, a népszavazás elrendelésére kötelezően vagy mérlegelés alapján kerül sor. Országos népszavazást kell tartani legalább 200 ezer választópolgár kezdeményezésére. Az eredményes népszavazás alapján hozott döntés kötelező az Országgyűlésre.

A népszavazás mérlegelés alapján is elrendelhető, az Országgyűlés a köztársasági elnök, a kormány, az országgyűlési képviselők egyharmada vagy legalább 100 ezer, de 200 ezernél kevesebb választópolgár kezdeményezésére elrendelheti a népszavazást, amely lehet ügydöntő vagy véleménynyilvánító. Az utóbbi eredménye nem köti jogilag az Országgyűlést. Országos népszavazás tárgya az Országgyűlés hatáskörébe tartozó kérdés lehet.

Az alkotmány felsorolja, mely kérdésekben nem lehet sem ügydöntő, sem véleménynyilvánító népszavazást tartani. Így nem lehet országos népszavazás a költségvetésről, a költségvetés végrehajtásáról, a központi adónemekről és illetékekről, a vámokról, valamint a helyi adók központi feltételeiről szóló törvények tartalmáról, a hatályos nemzetközi szerződésből eredő kötelezettségekről, az Országgyűlés feloszlásáról, a kormány programjáról és a közkegyelem gyakorlásáról.

Az Alkotmánybíróság 1999-ben kimondta, hogy nem lehet ügydöntő népszavazást tartani a közvetlen államfőválasztásról. A testület határozata szerint az alkotmány módosítása érdekében a választópolgárok nem kezdeményezhetnek népszavazást. A népszavazás kiírásához szükséges aláírások gyűjtését azt követően lehet elkezdeni, hogy az Országos Választási Bizottság (OVB) hitelesítette az aláírásgyűjtő ív mintapéldányát, majd határozatát közzétette a Magyar Közlönyben.

A hitelesítés megtagadásáról szóló döntés ellen a Magyar Közlönyben történt megjelenést követő 15 napon belül lehet jogorvoslati kérelemmel élni, a kérelmet az Alkotmánybírósághoz kell címezni és az OVB-hez benyújtani.

Az Alkotmánybíróság soron kívül dönt a jogorvoslatról. Országos népszavazás elrendelésére irányuló állampolgári kezdeményezés esetén négy hónapig lehet aláírást gyűjteni, és országos népszavazást kell tartani, ha legalább 200 ezer választópolgár ezt kezdeményezi.

Az összegyűjtött íveket be kell nyújtani az OVB-hez, amely megbízza az Országos Választási Irodát, hogy 45 napon belül ellenőrizze az aláírások hitelességét és tájékoztassa az eredményről. Ha az OVB az aláírások hitelesítése után érvényesnek minősíti a kezdeményezést, az Országgyűlésnek határozatban kell döntenie a referendum elrendeléséről, amelynek időpontját a köztársasági elnök tűzi ki, legkésőbb a szavazás napja előtt 35 nappal.

A népszavazást az azt elrendelő országgyűlési határozat közzétételét - jogorvoslat esetén annak elbírálását - követő 90 napon belüli időpontra kell kitűzni. Nem lehet referendumot tartani az országgyűlési képviselők, illetve önkormányzati képviselők és polgármesterek választásának napján, valamint az azt megelőző és követő 41 napon belül.

Az ügydöntő országos népszavazás akkor eredményes, ha az érvényesen szavazó választópolgárok több mint fele, de legalább az összes választópolgár több mint egynegyede a megfogalmazott kérdésre azonos választ adott.