Borítékolható a Fidesz és Tarlós győzelme?

Kevesebbet választunk, mint négy éve

A Fidesz várhatóan nagyarányú győzelmet arat az önkormányzati választásokon is. Budapesten Tarlós István győzelme egyértelműnek tűnik, a kérdés inkább az, hogy a Fidesz-KDNP megszerzi-e a többséget a Fővárosi Közgyűlésben.

_{2010.09.08 14:24ma.hu/Political Capital}

Kinyomtatom

Fórumozok róla

+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméret

Összefoglaló:

Erre jó esélye van, abban az esetben pedig biztosra vehető, ha a kormánypártok az áprilisi szavazóikat riválisaiknál csak kevéssel jobban mozgósítják. 

Az MSZP legfeljebb támogatottsága szinten tartásában bízhat. Mindenekelőtt a 13. kerületi, esetleg a szegedi polgármesteri cím megtartására lehet esélyük. Ezeken felül még néhány megyei jogú város vagy budapesti kerület polgármesteri címének megszerzése már sikert jelentene a szocialisták számára. 

Észak-Magyarországon a Jobbik veszélyezteti az MSZP legnagyobb ellenzéki párti pozícióját, a jelöltállításban már felül is múlta a szocialistákat. 

A tavaszi eredményekből kiindulva a Jobbik akár polgármesteri címeket is szerezhet – ha megyei jogú városban nem is valószínű, de néhány 10 ezer főnél nagyobb településen igen –, és több városi önkormányzatban, vagy akár egy-egy megyei közgyűlésben a mérleg nyelvét is jelenthetik a Jobbik képviselői. 

Az LMP legfőbb célja, hogy megakadályozza a Fidesz fővárosi közgyűlési többségét, így döntési pozícióba kerüljön Budapesten. Országosan viszont már a jelöltállítás során kudarcot vallott a párt. 

Az önkormányzati választási rendszer változásai települési szinten kevéssé, a megyékben és a fővárosban viszont jelentősen korlátozták a kisebb formációkat. 

A megyei közgyűlésekből szinte teljesen el fognak tűnni a civil szervezetek, és a nagyobb településeken is jóval kisebb súlyt képviselnek majd.

Országos adatok 

Országosan messze a legtöbb jelöltet, 8823-at a Fidesz állította (ehhez jönnek még az önálló KDNP-s jelöltek, az ő számuk egyelőre nem világos a jelenleg hozzáférhető adatok alapján). 

A második hely a Jobbiké, amely még így sem éri el a Fidesz-jelöltek számának felét (4235 induló), polgármesterjelöltjeinek száma pedig négy év alatt több mint 30-szorosára, 7-ről 218-ra emelkedett. 

Az MSZP 3694-gyel a harmadik, közöttük 194 a polgármesterjelölt (négy éve még 407 volt, a csökkenés 52,33%-os). A két párt indulóinak száma között a kistelepüléseken a leglátványosabb az eltérés: 1238-455 a Jobbik javára. 

Az LMP jócskán lemaradt 1133 aspiránssal, közülük is csak 26-an polgármesterjelöltek.

Főpolgármester 

Az öt parlamenti párt négy jelöltje száll ringbe, a többieknek esélyük sem volt a szigorított feltételeket teljesíteni (bár állítólag Schmuck Andor közel járt). 

Tarlós István győzelme biztosra vehető, az LMP és a Jobbik jelöltjének a kampány miatt van elsősorban jelentősége: főpolgármester-jelölt híján sokkal nehezebben tudták volna mobilizálni szavazóikat, márpedig számukra a fővárosi közgyűlési és a kerületi közgyűlési mandátumok az igazán fontosak. 

Amióta közvetlenül választjuk a főpolgármestert (1994), először nincs a Munkáspártnak sem jelöltje, sem listája (igaz, ez az SZDSZ-ről ugyanúgy elmondható). 

Fővárosi közgyűlés 

Az öt parlamenti párt négy listája közül választhatnak a budapestiek, ilyen szűk még sosem volt a kínálat: 6 volt a minimum (1994 és 2002), arra azonban csak egyszer volt példa, hogy parlamenten kívüli párt bejutott volna (2002: MIÉP). 

Mivel csak a parlamenti pártoknak lesz fővárosi listájuk, és valószínűleg mind át is ugorják az ötszázalékos küszöböt, nem lesznek elvesző szavazatok, minek következtében gyengül a győztest erősítő hatás. 

A Fidesznek így is reális esélye van a közgyűlési többség megszerzésére, az indulók megrostálásával azonban mégis elképzelhető, hogy a saját dolgát nehezítette meg. 

Ha a fővárosban az áprilisi választással azonos választási arányok ismétlődnének meg, a Fidesz-KDNP-nek 17, az MSZP-nek 9, az LMP-nek 4, a Jobbiknak 3 mandátum jutna, a főpolgármester szavazatával kiegészülő közgyűlésben, tehát ha szűken is, de meglenne a kormánypártok többsége.

Megyei listák 

A megyei listák szembetűnő bizonyítékot szolgáltatnak mind az LMP vidéki kiépítetlenségére, mind az indulási feltételek drasztikus megnehezítésére. 

Az LMP a fővárosra, azon belül is főpolgármester-jelöltjének ringbe küldésére koncentrált, amelynek szimbolikus ereje kétségkívül jelentős, hosszú távon viszont talán fontosabb lett volna, hogy a megyei közgyűlések többségében jelen legyenek egy-két képviselővel. 

Ehhez képest a 19-ből mindössze 3 megyében kerültek fel egyáltalán a szavazólapra. Nyilvánvaló, hogy ebben óriási szerepe volt annak, hogy ehhez a korábbi 0,3% helyett a választójogosultak 1%-ának szelvényére lett volna szükségük, ám ezt a feltételt nemcsak a kormánypártok, de az MSZP és a Jobbik is gond nélkül hozta. 

Az indulók megtizedelése egyértelműen a megyei közgyűlések szintjén bizonyult a „legeredményesebbnek”. 9 helyen mindössze három párt közül lehet választani, további két megyében csak az LMP-vel egészül ki a kínálat, s csupán 8 megyében vannak civil indulók a listán.Korábban ezen a szinten rengeteg civil szerveződés indult eséllyel, a jelöltállítás megnehezítése őket sújtotta leginkább. 

Az összehasonlítást nehezíti, hogy korábban külön listákat állítottak a 10 ezer alatti és feletti településeken, és bár részben örömteli, hogy ezt az értelmetlen szabályozást megszüntették, ez is tovább rontotta a civilek indulási esélyeit. 

Négy éve 4647 jelölt neve szerepelt a megyei listákon, idén 1955 fog – ez még nem tűnik annyira durva visszaesésnek, mivel a betölthető helyek száma is több mint felével csökkent. 

Míg viszont ma már luxusnak számít, ha 5 szerveződéssel is találkozhatunk egy szavazólapon, addig négy éve ez jelentette a legszűkebb kínálatot; jellemzően 8-10 lista közül is válogathattunk, sőt több megyében akár 14-ből is. 

A jelöltállítás drasztikus szigorításával tehát a Fidesz egyik legfőbb célja a megyei közgyűlések teljes átpolitizálása lehetett, amelynek „sikere” aligha kérdéses. Külön figyelmet érdemel Nógrád, amely egyike azon megyéknek, ahol civil kezdeményezés még labdába rúghat, és az egyetlen, ahol a Munkáspártra még szavazni lehet.

Budapesti kerületek 

A 23 fővárosi kerületben szinte ugyanolyan mértékű a visszaesés, mint a megyei jogú városok esetében: a 2006-os 87-tel szemben idén 81-en aspirálnak. Mivel az LMP Budapesten a legerősebb, a parlamenti pártok polgármesterjelöltjeinek száma emelkedett (2006: 65; 2010: 71), a pártkötődéssel nem vagy alig rendelkező aspiránsok száma viszont 16-ról 10-re csökkent.

A Fidesz természetesen mindenhol indít jelöltet, a KDNP-logó csak három kerületben hiányzik majd a szavazólapról. Az MSZP Soroksáron hagyományosan Geiger Ferencet támogatja, további 22 kerületben van saját jelöltje – a X. és a XV. kerületben a 2006-ban még szocialista színekben győztes Verbai Lajossal és Hajdu Lászlóval szemben induló is.
 
A Jobbik összességében jobban teljesített a fővárosban, mint a megyei jogú városokban, hiszen mindenhol van kompenzációs listája, és csak 8 kerületben hiányzik az önálló polgármesterjelölt (Budafokon nyíltan Szirtes Editet támogatják). 

Az LMP-nek ugyanúgy két kompenzációs lista hiányzik a fővárosban (XVII. és XXII. kerület), ahogy a Jobbiknak a megyei jogú városokban, 11 polgármesterjelöltje viszont kifejezetten szegényes teljesítmény a fővárosban népszerűnek mondható párttól. 

Mindazonáltal az LMP-nek jó esélye van a legtöbb kerületben képviselői mandátumhoz jutni. Polgármesterjelöltre ha nem is, négy-négy kompenzációs listára még futotta az MDF-nek és a Civil Mozgalomnak, egy-egyre pedig az MSZDP-nek és a Munkáspártnak. 

Helyi tömörülések már négy éve is csak elvétve jutottak be a kerületi közgyűlésekbe, idén pedig már a kompenzációs lista állítására alkalmas szerveződések is erősen megtizedelődtek. 

A IX., a XV., a XXIII. kerület civil szervezetei a polgármester hátországát képezik, rajtuk kívül összesen hat további kerületben van civil lista, köztük a Janicsák Istvánt támogató Zuglóiak Érdekképviselete Egyesület.

Hozzáadom a könyvjelzőhözKüldd ide: DeliciousKüldd ide: DiggKüldd ide: FacebookKüldd ide: myspaceKüldd ide: twitter