Visszautasította a bírálatokat

Orbán a médiatörvényről- "A szabályozás nagyon európai"

Visszautasította az új médiaszabályozási rendszerrel kapcsolatos bírálatokat Orbán Viktor. A miniszterelnök uniós elnökségi körútja bécsi állomásán, külföldi újságírók előtt kijelentette, hogy "a szabályozás nagyon európai".

_{2010.12.15 07:05MTI}

Kinyomtatom

Fórumozok róla

+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméret

A miniszterelnök hozzátette, hogy alaposan tanulmányozta, és annak nincs egy főbb paragrafusa sem, amely ne szerepelne más európai szabályozásokban.

Magyarországon jelenleg egy új alkotmány létrehozása folyik. A jelenlegi 1949-ben keletkezett, többször módosították, de egy új alkotmányt eddig nem sikerült létrehozni, noha a jelenlegiben is szerepel, hogy az átmeneti. Szükség van egy új és "stabil" alkotmányra, és az új médiaszabályozás ennek a részét képezi - mondta Orbán Viktor.

Az új médiarendszer hatékonyabb, autonómabb és szabadabb lesz, mint az előző volt, amely két pártnak az 1990-es évek elején született alkuján alapult - fejtette ki.

A Freedom House (FH), washingtoni központú nemzetközi civil szervezet szerint az új magyar médiatörvény tervezete az Orbán-kormány legújabb olyan kezdeményezése, amely fenyegetést jelent a sajtószabadságra. Az FH - amely 2010-ben mind a sajtószabadság, mind pedig a politikai és polgári szabadságjogok tekintetében a "szabad" kategóriába sorolta be Magyarországot, s megállapításai döntő többségükben pozitívak - első helyen azt kifogásolta, hogy a leendő jogszabály alapján a "kiegyensúlyozatlan" tájékoztatás miatt bírság lesz kiszabható a magánkézben lévő médiumokra.

A Nemzetközi Sajtóintézet (IPI) és a Dél- és Kelet-európai Médiaszervezet (SEEMO) tényfeltáró küldöttséget küld Magyarországra, hogy a sajtószabadság helyzetéről tájékozódjon. A delegáció szerdán és csütörtökön tartózkodik majd Magyarországon, ahol számos újságíróval és állami tisztségviselővel találkozik.

Az IPI az utóbbi hónapokban ismételten aggodalmának adott hangot a magyar sajtószabadság romló helyzete miatt. Az APA osztrák hírügynökségnek adott interjúban Orbán Viktor rámutatott, hogy "minden médiatörvény vitákat vált ki", és a magyar tervezetben "nincs olyan elem, amely valamelyik európai ország médiarendszerében ne létezne". "Teljes mértékben európai médiatörvényről" van szó - hangoztatta.

A jogszabály körül fellángolt vitát illetően megjegyezte: "Demokráciában élünk. Diktatúrában nem lett volna ilyen nagy vita". A kormányfő szerint azért van szükség új szabályozásra, mert Magyarországon a 90-es évek eleje óta "egy elavult, félkész, rosszul szabályozott" médiatörvény volt érvényben, amelyet a mostani kormánynak kell "befejeznie".

A magán-nyugdíjpénztári rendszer átalakításával kapcsolatban Orbán a költségvetés drámai helyzetét hangsúlyozta, amely mindenkinek a nyugdíját veszélyeztette. Emlékeztetett arra, hogy Magyarországon az államadósság a GDP 80 százalékát teszi ki. Az intézkedéssel kapcsolatban úgy fogalmazott, hogy azzal "megmentették a magyar nyugdíjrendszert".

A szolidaritás elvével magyarázta azt az intézkedést, hogy azok, akik ragaszkodnak magán-nyugdíjpénztári befizetéseikhez, azok elveszítik jogosultságukat az állami nyugdíjra. "Aki velünk szolidáris, azokkal mi is szolidárisak vagyunk. Aki azonban nem szolidáris velünk, az ne számítson a társadalom támogatására" - mondta.

Orbán bírálattal szólt az 1998-ban bevezetett, hárompilléres nyugdíjrendszerről, amely szerinte "átgondolatlan" volt, és "nem a magyarok fejéből pattant ki", hanem sokkal inkább egy olyan "nemzetközi kísérlet" volt, amelyhez több volt kommunista ország is csatlakozott. "Ez nagy hiba volt" - szögezte le a kormányfő, aki mindenekelőtt a családpolitikában látja az európai nyugdíjrendszer jövőjét.

"A feladat most az, hogy az európaiak - köztük a magyarok is - több gyereket vállaljanak. Ha nem lesz több gyerek, a nyugdíjrendszereket nem lehet fenntartani" - hangsúlyozta. Továbbra is nagyon messze van egymástól a határon túli magyarok könnyített honosítása kérdésében Magyarország és Szlovákia álláspontja - ezt a két ország miniszterelnöke közölte Pozsonyban a megbeszélésük utáni sajtóértekezleten.

Orbán Viktor szerint a határon túli magyarok kettős állampolgársága kérdésében "a két ország álláspontja nagyon messze van egymástól". Hozzátette: ez elméleti, illetve konkrét elképzelések szintjén is igaz. A jövőt illetően a magyar kormányfő optimista. Úgy látja megtaláljuk a megoldást" - jegyezte meg Iveta Radicová.

Mindkét politikus pozitív fejleménynek minősítette, hogy a szlovák-magyar problémák megvitatására létesült vegyes bizottságok már megkezdték a munkát. Kérdésre válaszolva Orbán elmondta, hogy a külföldi magyarok választójogának kérdését csak az új alkotmány elfogadása után fogják rendezni.

Orbán szlovákiai látogatása kapcsán kedden Bécsben munkaebéd keretében Berényi Józseffel, a Magyar Koalíció Pártjának (MKP) elnökével is találkozott. Arra a kérdésre, miért nem találkozott a Híd elnökével is, hiszen az a párt is képviseli a magyarok egy részének érdekeit, Orbán kifejtette: a magyar fél három kategóriába sorolja a szlovákiai pártokat.

Kapcsolatai a szlovák pártokkal a kölcsönös tiszteleten alapulnak; az MKP esetében magyar pártról van szó, s itt az etnikai azonosság a közös többlet; a Híd esetében vegyes pártról van szó. "Itt még meg kell találnunk a módot, hogyan viszonyuljunk ehhez" - mondta Orbán.

Radicová és Orbán megállapították, hogy az energetikai és a regionális együttműködés terén sikerült a feleknek előrelépniük. A regionális együttműködés terén a felek megegyeztek abban, hogy programokat indítanak a határ menti régiókban új munkahelyek létesítésére. Ezek az önkormányzatok együttműködésén fognak alapulni.

"A többi téma, milyen prioritásaink lesznek a jövőben, nem választanak el, hanem összekötnek minket. A jövő szempontjából több közöset látunk, s egyetértünk abban is, hogy a múlt nem fog minket elválasztani" - szögezte le Radicová.

Hozzáadom a könyvjelzőhözKüldd ide: DeliciousKüldd ide: DiggKüldd ide: FacebookKüldd ide: myspaceKüldd ide: twitter