Korrupciónak számít a hálapénz?

Az orvosi hálapénz vezeti Magyarországon a korrupciós ranglistát, legalábbis ez derül ki a legfrissebb nemzetközi jelentésből.
_{2002.09.02 08:13, Forrás: Népszava}

Igaz, a magyar felmérések és a külföldi szakértők benyomásai alapján készült kimutatás csalóka: a kutatások szerint ugyanis különdíjazásban valóban az egészségügyet tartják a legérintettebb területnek, a megkérdezettek döntő többsége szerint viszont a paraszolvencia nem korrupció. A nemzetközi statisztikák szerint a rendkívül alacsony egészségügyi keresetek miatt valamennyi kelet-európai országban ugyanilyen ellentmondásos a helyzet.

A korrupciót vizsgáló Transparency International (TI) besorolása szerint a tavalyihoz képest valamelyest romlott Magyarország helyzete. A vizsgált 102 nemzet közül a 31. helyről a 33.-ra került - derül ki a szervezet legfrissebb jelentéséből. A korrupció szintje alapján a térségben Magyarország megítélése jó, Kelet-Közép-Európa országai közül csak Ausztriának, Észtországnak és Szlovéniának jobb az eredménye, ugyanakkor továbbra is az orvosi hálapénz vezeti a korrupciós ranglistát. Az egészségügy annak ellenére áll a sor élén, hogy a hálapénzt a megkérdezettek több mint 90 százaléka nem tartja korrupciónak.

A napokban közzétett jelentés után orvosok, egészségügyi dolgozók tiltakoztak az ellen, hogy az ágazat is ebben a listában szerepel: szerintük ugyanis a gyalázatosan alacsony fizetések kiegészítéseként kapott pénzeket semmilyen körülmények között sem lehet összemosni a politika és az állami apparátus kenőpénzeivel - sem nagyságrendjében, sem annak megítélésében. Dr. Kupcsulik Péter, a Magyar Orvosi Kamara (MOK) elnöke szerint már a korábbi közvélemény-kutatások kérdései is félrevezetőek és a kutatócég által is megkérdőjelezhetők voltak.

-A felmérők a korrupció körébe sorolták a hálapénzt, holott az elfogadott nemzetközi gyakorlat szerint ez nem ide tartozik. Tehát annak ellenére közölték ilyen formában a korrupciós táblázatot, hogy a megkérdezettek szerint a paraszolvencia nem tartozik ebbe a fogalomkörbe. - Korrupciónak azt lehetne tekinteni, ha az orvos például a betegnek ingyen járó szolgáltatást csak abban az esetben teljesítené, ha ezért pénzt kap. Lehetséges, hogy ilyen létezik, de az kizárt, hogy ez legyen az általános kép - mondta.

Eddig több közvélemény-kutató is készített elemzést, illetve belső felmérés is folyt a paraszolvencia gyakorlatáról. A szakterületek közül a szülészetet-nőgyógyászatot tartják a leginkább érintettnek, ezt követi a reumatológia, a szemészet, az urológia és a sebészet, míg az onkológián képtelenségnek tartották még csak behatárolni is. Legkevésbé a traumatológusok, a gyermekgyógyászok, a radiológusok és a patológusok számíthatnak anyagi viszonzásra. Egyelőre csak nagyon változó becslések születtek arra nézve, hogy pontosan mekkora összeget adnak a betegek orvosaiknak vagy a nővéreknek, szakápolóknak. Egy belső kimutatás szerint ez évente mintegy 30-40 milliárd forint, melynek viszont 98 százaléka az egészségügyi dolgozók alig öt százalékának jut.

A Magyar Gallup Intézet vizsgálatsorozata alapján készült összesítés szerint viszont nem egészen 10 milliárd forint a hálapénzként ajándékozott összeg. Manchin Róbert, az intézet igazgatója szerint tény: Magyarországon az egészségügyi költségek 30 százalékát a lakosság fizeti. -Valóban paradox, hogy a megkérdezettek a korrupcióban leginkább érintett területnek az egészségügyet, illetve az orvosi hálapénzt jelölték meg, döntő többségük azt mondta, a paraszolvencia nem számít korrupciónak - nyilatkozta a Gallup igazgatója, aki szerint többféle külön díjazást lehet elkülöníteni.

- A kutatásokból is kiderül, hogy a lakosság körében sem egységes valamennyi ilyen eset megítélése. Más, amikor a főorvos valóban eladja az ágyat, illetve egy ingyenes beavatkozást csak akkor végez el, ha a beteg vagy hozzátartozója fizet. Más, ha a beteg gondolja úgy: azért, hogy odafigyeljenek rá, vagy legközelebb is jó ellátást kapjon, áldoznia kell. De más az is, amikor az elégedett páciens gondolja úgy: maga egészíti ki az egészségügyi dolgozó bérét, mert meg volt elégedve a szolgáltatással.

Ma Magyarországon több mint minden második ember valószínűnek tartja, hogy az egészségügyi intézményekben hálapénzt kell adnia azért, hogy megfelelő elbánásban részesüljön. A lakosság közel nyolcvan százaléka szerint a többi egészségügyi dolgozónak, a kórházi nővéreknek, a háziorvosoknak, a gyerekorvosoknak is adnak. A hálapénz hála előtagját valamelyest megkérdőjelezi a tény, mely szerint a paraszolvenciát adók az esetek mindössze 18 százalékában nem érezték, hogy ezt el is várják tőlük - vagyis több mint 80 százalék vélte úgy, hogy a fizetés elmaradása veszélyeztette volna az ellátását.

cikk nyomtatása

Szólj hozzá!