Hálapénz: átfogó egészségügyi reformra van szükség

Új törvénycsomagot készítenek elő az egészségügyben, amelynek fő célja, hogy a betegek elsősorban a háziorvosokhoz forduljanak panaszaikkal.
_{2003.08.08 07:06, Forrás: ma.hu}

A tervezet szerint a praxisok számát húsz százalékkal bővítenék a jelenlegihez képest, ennek részben az lenne a célja, hogy a betegek első körben a háziorvosokat keressék fel panaszaikkal, és csak szükség esetén forduljanak a költségesebb ellátást igénylő szakrendelésekhez. A praxisbővüléssel járó bevételkiesést viszont az orvosoknak központilag kell kompenzálni, de hogy milyen mértékben történjen ez, azt megnehezíti, hogy a háziorvosok nem szívesen vallják be, mennyi hálapénzt kapnak. Enélkül pedig nehéz kiszámolni, hogy ha több orvos jut ugyanannyi betegre, az orvosonként mekkora bevételhiányt okozna.

Ha az orvosi szakma nem jut egységes álláspontra a praxisok bővítését illetően, elképzelhető, hogy kompenzációként még azt a 8-8,5 milliárd forintot sem kapnák meg, amelyet eredetileg amortizációra szánt az egészségügyi tárca. A bővítést ellenzők azzal érvelnek, hogy már így is sok praxis áll "üresen", az elképzelés mellett állást foglalók viszont arra hivatkoznak, hogy a megfelelő ellátás érdekében az orvosoknak több időt kellene egy-egy beteggel foglalkozni, márpedig ezt csak a szakma bővítése árán lehetne megoldani.

Ha az egészségbiztosítási pénztár a betegkártyák alapján kalkulálná ki az orvosok bevételének kompenzációját, a háziorvosoknak átlagos becslések szerint 100-200 ezer forintnyi plusz jövedelemről kellene lemondaniuk. Ám az is tény, hogy vissza kellene szorítani az egy orvosra jutó betegek számát, mert számítások szerint egy orvos 1200 beteggel tud megfelelően foglalkozni, ezzel szemben viszont jelenleg minden orvosra mintegy 1800 beteg jut.

A tervezet szerint a praxisok számát húsz százalékkal bővítenék a jelenlegihez képest, ennek részben az lenne a célja, hogy a betegek első körben a háziorvosokat keressék fel panaszaikkal, és csak szükség esetén forduljanak a költségesebb ellátást igénylő szakrendelésekhez. A praxisbővüléssel járó bevételkiesést viszont az orvosoknak központilag kell kompenzálni, de hogy milyen mértékben történjen ez, azt megnehezíti, hogy a háziorvosok nem szívesen vallják be, mennyi hálapénzt kapnak. Enélkül pedig nehéz kiszámolni, hogy ha több orvos jut ugyanannyi betegre, az orvosonként mekkora bevételhiányt okozna.

Ha az orvosi szakma nem jut egységes álláspontra a praxisok bővítését illetően, elképzelhető, hogy kompenzációként még azt a 8-8,5 milliárd forintot sem kapnák meg, amelyet eredetileg amortizációra szánt az egészségügyi tárca. A bővítést ellenzők azzal érvelnek, hogy már így is sok praxis áll "üresen", az elképzelés mellett állást foglalók viszont arra hivatkoznak, hogy a megfelelő ellátás érdekében az orvosoknak több időt kellene egy-egy beteggel foglalkozni, márpedig ezt csak a szakma bővítése árán lehetne megoldani.

Ha az egészségbiztosítási pénztár a betegkártyák alapján kalkulálná ki az orvosok bevételének kompenzációját, a háziorvosoknak átlagos becslések szerint 100-200 ezer forintnyi plusz jövedelemről kellene lemondaniuk. Ám az is tény, hogy vissza kellene szorítani az egy orvosra jutó betegek számát, mert számítások szerint egy orvos 1200 beteggel tud megfelelően foglalkozni, ezzel szemben viszont jelenleg minden orvosra mintegy 1800 beteg jut.

cikk nyomtatása

Szólj hozzá!

Kapcsolódó írások:

Helytelennek tartják, de fizetik a hálapénzt Kupon venné át a hálapénz helyét? Korrupciónak számít a hálapénz?