Intézményesült hálapénz - már külföldön is téma a honlapok kérdése

A lakosság közel 80 százaléka szerint gyakorlat a kórházi orvosoknak adott hálapénz annak érdekében, hogy a beteg megfelelő ellátást kapjon.
_{2004.01.13 12:38, Forrás: Gallup + NOL + MTI}

_hirdetés

A többi egészségügyi dolgozó esetében a megkérdezettek kétharmada véli úgy, hogy a hálapénz bevett szokás.

Ma Magyarországon minden második ember azt gondolja, hogy az egészségügyi intézményekben hálapénzt kell adnia azért, hogy megfelelő ellátást kapjon - ez derül ki a Gallup Intézet felméréséből. A lakosság csaknem nyolcvan százaléka szerint gyakorlat a kórházi orvosoknak adott hálapénz, a többi egészségügyi dolgozó, a kórházi nővérek, a felnőtt háziorvosok, a gyermekorvosok esetében ez a megkérdezetteknek csak kétharmada szerint általános.

Az összes hálapénz-fizetési eset több mint 80 százalékában úgy érezte a beteg, hogy a fizetés elmaradása veszélyezteti ellátását. A legszerényebb becslések szerint évi 30-40, a merészebbek szerint akár 100 milliárd forint kerül a betegektől az egészségügyben dolgozó szakorvosok zsebébe. Felmérések szerint a leggyakrabban sebészek, szülészek, a protézis-beültetéseket végzők, szívsebészek kapnak külön pénzt, továbbá a várólisták felett rendelkező orvosok.

Külföldön is téma

Több külföldi szerveren jelentek meg olyan weblapok, amelyek a hálapénz ügyét boncolgatják. A készítők azonban hangsúlyozzák, nincsenek kapcsolatban az eredeti, halapenz.hu honlap alkotójával.

Az egyik honlap úgy aposztrofálja magát, mint a "magyar egészségüggyel, paraszolvenciával, más néven "hálapénzzel" foglalkozó nyilvános információs, illetve vitafórum", bár a szerver hozzászólásokat jelenleg nem fogad.

A honlap készítői figyelmeztetnek arra, hogy "a fórum bejegyzései kizárólag az azt bejegyző látogatók személyes véleményét tükrözik, ennélfogva az oldal készítője és a domainnév jogtulajdonosa semmilyen felelősséget nem vállal a hozzászólások tartalmáért".

Egy másik weboldalon már megtalálható az eredeti - halapenz.hu - honlap archivált adatbázisa is, ami kismamák véleményét tartalmazza budapesti és vidéki szülészorvosokról, adatokat közöl az általuk elfogadott hálapénzekről, illetve megadja telefonszámukat és nevüket. A fórum és a vendégkönyv funkciója itt sem elérhető.

Nyírő Balázs, az eredeti hálapénz oldal alkotója, a halapenz.hu címen azt közli, hogy az adatvédelmi biztos kérésére a honlap teljes tartalmát elküldte Péterfalvi Attila ombudsmannak.

Egy felhívást is közzétesz, miszerint önkéntes cikkírókat keres, "akik nevüket vállalva szakmai véleményüket megjelentetnék a hálapénzről, a mai kórházi-egészségügyi viszonyokról".

Nyírő Balázs azt is tudatja: az oldal a jövőben a hálapénz témájával foglalkozik majd. Korábban viszont úgy nyilatkozott, hogy az augusztusban létesített oldalt arra szánta, hogy azzal a várandós nők segíteni tudják egymást szülészorvos kiválasztásában.

Kökény Mihály egészségügyi miniszter január 8-án levélben kért jogi állásfoglalást a legfőbb ügyésztől az orvosok által előre kért pénzösszegek ügyében, egyúttal felhívta az adóhivatal figyelmét egyes orvosok adóbevallásának ellenőrzésére is.

A miniszter közölte: a Magyar Orvosi Kamara elnökét felkérte arra, hogy vizsgálják meg, szükséges-e etikai vizsgálatot lefolytatni az interneten megjelent információkkal kapcsolatban.

Lovas György, az APEH szóvivője január 9-én elmondta: az érvényes törvények szerint ma sincs akadálya az egyéb jövedelmek címén a hálapénzként kapott juttatás bevallásának, s ezeket a jövedelmeket az adóhatóság kétféleképpen ellenőrizheti.

Egyrészt az APEH megvizsgálhatja az érintettek adóbevallásait. Ebben az esetben azonban "bizonyítani kell érdemben a bíróság előtt is elfogadható módon, hogy valóban be nem vallott jövedelemről van szó".

A másik lehetőség a vagyonosodás vizsgálata, "ahol az illető adózónak kell bizonyítania, hogy az ő vagyonnövekedése adózott jövedelemből történt-e, vagy nem adóköteles jövedelem volt a fedezete"- fejtette ki az APEH szóvivője.

Péterfalvi Attila adatvédelmi biztos az MTI-nek elmondta: a honlap ügyében azzal a kérdéssel is foglalkozik majd, hogy az azon megtalálható adatokat felhasználhatja-e az APEH az ellenőrzés során, illetve ezt hogyan teheti meg.

Éger Istvánt, a Magyar Orvosi Kamara (MOK) elnöke úgy nyilatkozott: a honlap tartalmának megismerése után, ha szükséges, "feltehetően a MOK erre feljogosított etikai szervei fogják a részletes vizsgálatot elvégezni".